101 ezerből él több mint 2 millió magyar

Szinte egyáltalán nem változott a magyar lakosság jövedelmének koncentrációja az elmúlt tíz évben – közölte a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a GKI Gazdaságkutató Zrt. Bár a gazdaság növekedett az elmúlt évtizedben, ahogy 2010-ben, úgy 2019-ben is a lakosság összjövedelmének csaknem negyedével (23 százalékával) a leggazdagabb tíz százalék rendelkezett,

MÍG AZ ÖSSZJÖVEDELEM FELE A LEGFELSŐ 30 SZÁZALÉKHOZ JUTOTT.

 

Ezzel szemben a legalsó tíz százalékhoz tartozó háztartások a jövedelem három százalékával rendelkeztek 2019-ben, az alsó 30 százalékba tartozók pedig a 14 százalékát birtokolták.

Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az európai uniós támogatási programok alapján az volt várható, hogy a különbségek mérséklődnek – közölte a GKI,

EHHEZ KÉPEST CSAK ÁLLANDÓSULTAK A JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK,

sőt még nőttek is, mivel a leggyorsabban gazdagodó rétegek jövedelmei csak részlegesen szerepelnek a statisztikákban, például azért, mert a külföldi bevételek nem feltétlenül látszanak.

EZEK ALAPJÁN TÖBB MINT KÉTMILLIÓAN ÉLNEK A LÉTMINIMUMOT JELENTŐ HAVI 101 EZER FORINTNÁL ALACSONYABB JÖVEDELEMBŐL.

 

Egygyermekes család esetében pedig fejenként havi 81 ezer forintnál alacsonyabb jövedelemből kénytelenek boldogulni.

Igaz, a fizetések nominálisan csaknem 100 százalékkal nőttek 2010-hez képest, de a nyugdíjak mindössze 33 százalékkal, míg a szociális juttatások szinte alig, vagyis a nyugdíjasok és a szociális ellátásra szorulók folyamatosan távolodnak el a többiektől.