Az Európai Uniói egyes tagállamaiban a fiatal polgárok 16 éves kortól gyermeket vállalhatnak, teljes idejű munkát végezhetnek, adót fizethetnek, autót vezethetnek, sőt, még politikai pártok tagjai is lehetnek. Egyetlen egy dolgot nem tehetnek. Nem szavazhatnak. Nevezetesen minden állampolgári kötelezettségnek eleget kell tenniük, viszont ezzel szemben megfosztják őket az állampolgárok egyik legfontosabb közjogi eszközétől, a szavazati jogtól.
Az első és legfontosabb lépés az kell legyen, hogy az európai parlamenti választásokon részt vehessen minden olyan fiatal európai polgár, aki betöltötte a 16.-ik életévét. Ez egy szimbolikus és példamutató választási reform lenne, amelynek révén a fiatalokat be lehetne vonni az Európát érintő ügyek átgondolásába és megvitatásába. Az teljes egészében nonszensz, hogy a jövőt meghatározó döntésekből kirekesztik mindazokat, akiket a leginkább érintenek majd mindezeknek az elhatározásoknak a hatásai. Ugyanis a jelen hibáiért már ők fognak fizetni a jövőben.
Manapság igencsak népszerű és széles körben elterjedt sztereotípia, hogy a fiatalokat nem érdeklik a közügyek és teljesen hidegen hagyják őket a társadalmi problémák. Ez azonban teljes félreértelmezése a jelenlegi helyzetnek. A fiatalok azért fordulnak el a politikától, mert a politika is elfordul tőlük. A politikai döntéshozók számára semmifajta értékkel nem bír a fiatalok figyelme és véleménye. Hiszen a fiataloknak nincs szavazati joga, éppen ezért politikai értelemben semmiféle haszonnal nem kecsegtet a megszólításuk.
Korábban a nők is meg voltak fosztva a szavazati jogtól és egészen a múlt századig kellett várniuk Európában, hogy végre megkapják az őket megillető alapvető alkotmányos jogukat. A kontinensen a teljes, feltétel nélküli és általános szavazati jogot először Dániában nyerték el a nők 1915-ben (!). Utoljára pedig 1971-ben (!) Svájcban, ahol addig évtizedeken keresztül népszavazásokkal mondtak nemet a férfiak a nők döntési szabadságára.
Azonban a fiatalok választójoga nem puszta fantazmagória. Történetesen a világ számos országa már megadta a szavazati jogot a 16. életévüket betöltött fiatal polgároknak. Európában például Ausztria, Görögország, Észtország, Málta, Szerbia, Montenegró, Bosznia, Skócia és Németország egyes tartományai. Európán kívül például Argentína, Brazília, Ecuador, Nicaragua vonta be a politikai döntéshozatalba a fiatal polgárokat.
A fiataloké a jövő. Szavazhassanak is róla!
Végh Edvárd
Kép: Adam Scotti (Flickr)