A koronavírusos betegek ellátásában Walesben fontos szerepet játszó, ezért Erzsébet királynő által kitüntetett magyar professzorral, Szakmány Tamással készített interjút a hvg print száma. A 44 éves, 2004 óta Nagy-Britanniában dolgozó intenzív osztályos szakembertől megkérdezte a lap, hogy mit tenne, ha Müller Cecília országos tiszti főorvos helyében volna.
Szakmány azt válaszolta, hogy azonnal nyilvánosságra hozná a járvány statisztikáit.
Mert
„Nagy-Britanniában bárki hozzáfér azokhoz a hetente frissülő adatokhoz, hogy hol, hányan, milyen életkorban, pontosan miféle alapbetegséggel vannak lélegeztetőgépen, mennyi ideig kezelik őket intenzív osztályon, és milyen a túlélési arány”. Kint ő ebből az adatbázisból követi a trendeket. Magyarországon viszont a szakmabeliek számára is elérhetetlen az ilyen információ. „Azt nincs értelme mantrázni, hogy ma x számú, többségében idős, alapbetegségben szenvedő ember halt meg. Ha ebből kellene dolgoznom, az olyan volna, mintha kikapcsolnák a pilóta műszereit, és azt mondanák neki, hogy a lenti fénysorok valamelyike a leszállópálya, bizonyára megtalálod a megfelelőt”.
Szakmány a Válasz Online-nak december közepén részletesen kifejtette már, miért baj, hogy ilyen titkolózás megy Magyarországon az adatokkal.
Itt azt mondta, hogy „mindennap megnézem a magyarországi koronavírus-adatokat, de az átláthatóság hiánya miatt még az sem derül ki, a halálozások hány százaléka történt kórházon kívül vagy az intenzív osztályokon.
Az Egyesült Királyságban tudjuk, hogy az első hullámban a halálozások hét százaléka történt intenzív osztályokon”. Mint mondta, az Egyesült Királyságban az adatok elemzésének segítségével sikerült elérni, hogy a halálozás az első hullámhoz képest országosan csaknem megfeleződött. Szerinte jó, ha az orvosok tudják, hogy milyen az osztályuk, kórházuk teljesítménye, az ellátás minősége és feltételei, az ágyak, a nővérek, a lélegeztetőgépek száma a többi magyar intézményhez viszonyítva. Azért kellene ismerni az adatokat, hogy a szakma nyíltan megbeszélhesse, melyik betegcsoportnál melyik stratégia eredményesebb.
Kollégája, a szintén Nagy-Britanniában dolgozó Leiner Tamás is azt fűzte ehhez hozzá, hogy „az adatok arra jók, hogy egybevessük őket és lássuk, a nálunk sikeresnek hitt módszer tényleg működik-e, vagy mások más módon jobb eredményt érnek el”.
Leiner szerint a járvány megmutatta az egészségügy erősségeit és gyengeségeit, de ehhez két dolog kell: adat és őszinteség.
Szakmány decemberben nyilatkozott a Szeged TV-nek, ahol őszintén megmondta, hogy
„ugyanaz a koronavírusos beteg kisebb eséllyel éli túl a betegséget Magyarországon, mint Angliában”.