A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara lemondatná Parragh Lászlót

Bár a vállalkozók jelentős hányada szerint az egyszerűsített adózás kérdését rendezni kell, azt a katatörvény jelenleg elfogadott formájával nem sikerült széles rétegek számára megnyugtatóan megtenni – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének állásfoglalásából, amelyet a Blikknek küldtek el.

Az 5000 tag véleménye alapján készült felmérés eredményeként körvonalazódott, hogy ez helyzet azért állhatott elő, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke

félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben ezen tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is.

Parragh László az RTL Híradónak adott interjút a kata átalakításáról, itt nézheti meg:

 

A kormány félretájékoztatásával a vállalkozóknak okozott károk miatt a BKIK elnöksége az ilyen körülmények közötti legtisztességesebb lépést, a tisztségétől való önkéntes megválás megfontolását javasolja az elnök részére.

A BKIK elnöksége határozatban elfogadta az új kataszabályozás kiegészítésére kidolgozandó irányokat, amelyek alapján a kamara szakértői a kormány számára részletes javaslatokat tettek.

A BKIK elnöksége határozatban elfogadta az új kataszabályozás kiegészítésére kidolgozandó irányokat, amelyek alapján a kamara szakértői a kormány számára részletes javaslatokat tettek.

A BKIK elnökségének javaslatai

A jelenlegi törvénymódosításhoz kapcsolódóan – többségében a lakosság számára szolgáltató mikrovállalkozások esetében:

Az új katában maradók számára a 18 millió forintos új árbevételi határ az áfa alanyi mentesség felemelése nélkül csak egy virtuális növekedést jelent, írják. Javaslatuk szerint az Európai Unió illetékeseinél kezdeményezni szükséges az áfa alanyi mentesség határának 18 millió forintra emelését.

Az új katában maradó szolgáltatók számára kizárták az üzleti ügyfelek kiszolgálását. Javaslatuk az új katában maradó vállalkozások számára:

  • az árbevétel egy meghatározott részéig (10-30 százalékáig) lehetővé tenni üzleti ügyfelek kiszolgálását is. Ezt akár egy többlet (20-40 százalék közötti) adómérték is sújthatja.
  • Egyszerűbb megoldás, hogy korlátlanul lehessen cégeket kiszolgálni. Ez esetben a cég fizet 40 százalék többlet adót, ugyanis ez gyakorlatilag megegyezik egy munkavállalói adóteherrel.

    Az új katás szabályok alapján nincs a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot létrehozó választható havi emelt összeg. Azt javasolják, hogy vezessenek be egy választható, havi 100 ezer forintos kata adómértéket is. Ez gyakorlatilag a minimálbérnek megfelelő TB jogosultságot hozhatna létre.

A többségében cégek számára szolgáltató mikrovállalkozások esetében:

Az új katából kikerülő azon mikrovállalkozásoknál, akiknél semmiképp sem értelmezhető bujtatott munkaviszonyként az eddigi katás jogviszony, az átalányadózásra vagy tételes költségelszámolásra való átállás nem csak az adómérték jelentős megemelkedését, hanem az adminisztráció nagymértékű megugrását is jelenti a változás.

Több megoldást is javasolnak:

  • akár egy új, ezen vállalkozásokra igazított, a katához képest jelentősen emeltebb havi összegű egyszerűsített adóforma bevezetése,
  • akár úgy szegmentálni, hogy a szezonális jellegű, kreatív, illetve tudományos szférában dolgozók számára egy egyszerűsített adóforma jöjjön létre, a többiek számára pedig egy egyszerűsített egyéni vállalkozói átalányadózás,
  • akár a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózás egyszerűbbé tétele,
  • akár az EKHO részbeni átalakítása is jó megoldás lehet.

A mellékállásban vállalkozók számára:

Kiemelik: a katából kikerül több mint százezer „mellékállású” vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként megbízásokat vállal. Ez esetben a nyugdíjasokat kivéve reálisan évi 3-4 millió forint nagyságrend, amit a főállása mellett meg tud keresni egy ilyen típusú mikrovállalkozó.

  • A jó hír, hogy az egyéni vállalkozói átalányadó esetén 3 millió bevételig még jobban is jár az ezt az adónemet választó vállalkozó, mintha katásan adózna havi 25 ezer forintot.
  •  A nyugdíjasok pedig 4 millió bevételig jobban járnak, mintha katásan számláznának, de ezen összeg felett is csak 15 százalék adót kell fizetniük.

Úgy látják, az átalányadó jó megoldás mindenkinek, érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.