A csehországi robbantás előtt lehet Orbán Viktor bújtatta az orosz titkosügynököket?!

A Bellingcat nevű oldalt működtető elemzők kedden újabb részleteket közöltek a 2014-es csehországi merényletről, amelyben 58 tonna lőszert robbantottak fel, a raktár két dolgozójának halálát okozva – írja a 444.

A cseh miniszterelnök szombaton jelentette be, hogy hat évvel a robbanás után kiderítették, hogy a fegyverraktárat nem baleset érte, hanem az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) követhetett el merénylet.

Konkrétan megnevezték a GRU 21955-ös ügyosztályát, ami a fedett külföldi akciókat intézi, illetve azt is, hogy a robbanás előkészítésében részt vehetett az ügyosztály két olyan ügynöke, akiket a 2018-ban Salisburyben elkövetett támadással gyanúsítanak a brit hatóságok. Ott Szergej Szkripal volt orosz kettősügynököt és a lányát mérgezték meg, illetve egy brit nő halálát okozták, aki véletlenül került kapcsolatba az idegméreggel. A Financial Times-nak brit titkosszolgálati források megerősítették, hogy a cseh kormány vádjai megállják a helyüket.

A cseh kormány megtorló gesztusokat is tett: kiutasítottak 18 orosz diplomatát Csehországból, kizárták a Roszatomot egy atomerőmű bővítésére kiírt tenderről, és kérték az EU tagállamait, hogy ők is utasítsanak ki diplomataként működő orosz ügynököket. Szolidaritási nyilatkozatokat már kaptak, de konkrét lépésekről még nem döntöttek a tagállamok. Amikor Nagy-Britannia felfedte a Szkripal-mérgezés ügyében végzett nyomozás eredményeit, akkor a NATO- és az EU-tagállamai összesen 300 orosz diplomatát utasítottak ki.

A merénylet eddig ismert részleteit ebben a cikkünkben foglaltuk össze. A Bellingcat nevű oldal kedden újabb részleteket közölt az akcióról. Az oldalon publikáló elemzők eddig is sokszor előbb számoltak be a GRU viselt dolgairól, mint a hivatalos szervek. Ők nevezték meg először a Szrkipal-mérgezés elkövetőit, és már 2018 őszén jelezték, hogy a mérgezők közül ketten 2014 októberében Csehországban jártak. Azt is nyilvánosságra hozták már 2019-ben, hogy a Salisburyben elkövetett támadás harmadik végrehajtója Bulgáriában tartózkodott, amikor ott megmérgeztek egy bolgár fegyverkereskedőt 2015 tavaszán. Ez most azért érdekes, mert az a fegyverkereskedő volt a tulajdonosa a Csehországban felrobbantott lőszereknek.

A Bellingcatnél dolgozók azt állítják, hogy kiszivárogtatott, illetve a feketepiacon vásárolt reptéri utaslisták, mobiltelefonok cellainformációi és egyéb neten található nyomok alapján rekonstruálnak titkosszolgálati merényleteket – a módszereikről itt írtunk korábban, az orosz ügyekben illetékes elemzőjük előadása nyomán. A Bellingcat azonosította azokat az ügynököket is, akik Navalnijt tavaly augusztusban megmérgezték Szibériában.

 

Hatan voltak, ketten Budapest felől

A Bellingcat legfrissebb beszámolója szerint hat GRU-s vehetett részt a csehországi akcióban, köztük a 21955-ös csoport vezetője, Andrej Avernajov, aki csak nagyon ritkán hagyja el Oroszországot. A Bellingcat szerint ez is bizonyítja, hogy a merénylet kitüntetett akció volt.

A Bellingcat azt is állítja, hogy Avernajov a Salisburyben elkövetett mérgezéses támadás után telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter titkárságával, vagyis igen magas beosztásban lehet, mert egyenesen a Kremlnek jelent.

A Bellingcat információi szerint a csehországi merényletben résztvevő csapat tagjai 2014 október 7-én, a GRU egyik moszkvai irodájában találkoztak, és aznap délelőtt meg is vették a repülőjegyeiket.

Az ügynökök közül először Alekszej Kapinosz és Jegvenyij Kalinin érkeztek Közép-Európába: ők Moszkvából Budapestre utaztak, hivatalos diplomáciai kiküldetésben, elvben küldeményt vittek a Bajza utcai orosz követségre. A hat ügynök közül csak ők ketten utaztak saját nevükön, a többiek álnevekre kitöltött útleveleket használtak.

Október 11-én Nyikolaj Jezsov Bécsbe repült, és ugyanaznap Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga Prágába utaztak. Utóbbi két ügynök négy évvel később Salisburyben csapott le, egy harmadik társukkal. Andrej Averjanov, a csapat vezetője, október 13-án érkezett Bécsbe.

Miskin és Csepiga 13-án jelentkeztek be egy ostravai szállodába. A Bellingcat szerint – e gyanú alapját nem részletezték – a bécsi és budapesti különítmény ugyanezen a napon csatlakozhatott hozzájuk, és autóval mentek Ostravába. Ostrava alig egy órányira van a 16-án felrobbantott raktártól.

A két Bécsbe érkező ügynöknek volt előre megváltott visszafelé szóló jegye is, 15-re, de végül egyikük sem szállt fel aznap. A Bellingcat szerint ez arra utal, hogy a merénylet szervezése valamilyen nehézségbe ütközhetett, és legalább egy napot csúszott az akció.

Miskin és Csepiga étrendkiegészítőkkel kereskedő orosz üzletemberekként érkeztek Prágába, de Ostravában már egy új személyazonosságot használtak, és ezúttal tádzsik illetve moldáv állampolgároknak adták ki magukat. Új inkognitójukat használva bejelentkeztek hivatalosan a fegyverraktárba, mint potenciális vevők. Azt mondták, hogy egy tádzsik rendvédelmi szervnek akarnak fegyvert venni. A regisztrációjuk megvan, belépési engedélyük október 13 – 17 között volt érvényes, ám a cég hivatalos nyilvántartása szerint nem léptek be a raktárba.

 

Miskin és Csepiga hamis útlevelei, amelyekkel a fegyverraktárba bejelentkeztek.Fotó: Bellingcat

 

A raktár 16-án reggel 9:25-kor robbant fel. Miskin és Csepiga akkor már biztosan nem voltak a környéken, mert aznap délelőtt 10:05-kor felszálltak egy Moszkvába menő gépre a bécsi repülőtéren. Avernajov, a csapat főnöke, ugyanaznap délután 6:17-kor szállt fel Bécsben, szintén hazafelé. Jezsov csak november 3-án tért haza, szintén bécsi indulással.

Kapinosnak és Kalininnak 15-re szólt a jegye Budapestről Moszkvába, de hogy tényleg akkor és onnan távoztak-e, arról nem közölt semmit a Bellingcat. Arról viszont írnak, hogy az egyikük a következő tavasszal Bulgáriában volt, a raktárat használó bolgár fegyverkereskedő elleni merénylet idején. A Bellingcat azt ígéri, hogy hamarosan további részleteket közölnek a támadásról.

Valamit elszúrtak?

A cseh belügyminiszter azt állítja, hogy a gyanú szerint a merénylet nem úgy sikerült, mint az orosz ügynökök eltervezték. A nyomozók azt tartják valószínűnek, hogy nem a raktárat akarták felrobbantani, hanem a lőszereknek elszállításuk után kellett volna robbanniuk, vagy Bulgáriában – ahová először vitték volna őket – vagy a célállomáson, ami a csehek szerint Ukrajna vagy Szíria lehetett. Mindkét háborús övezetben az oroszok ellenségei lehettek a potenciális vásárlók.

Ez azért is fontos kérdés, mert ha az oroszok csehországi célpontot akartak felrobbantani, akkor azt Csehországgal szembeni háborús cselekménynek is lehet értelmezni. Több cseh politikus, és a brit parlament külügyi bizottságának az elnöke is így értékeli a történteket. A cseh kormány értelmezése szerint ez nem ilyen egyértelmű, ha a GRU ügynökei máshol akarták felrobbantani a lőszereket.

A Bellingcat szerint távirányítású bombát helyeztek az orosz ügynökök a lőszerek közé, de hogy szerintük mi lehetett az oroszok terve, arról nem számoltak még be.