A Dobrev Klára vezetné az ellenzéket, de a többi párt nem kér ebből

A Dobrev Klára irányításával felállt árnyékkormánnyal a Demokratikus Koalíció „erős ellenzéket” ajánl, és az sem titkolt célja, hogy újrarendezze az ellenzéki térfelet, pontosabban gravitációs pontként az ellenzék közepe, vagyis vezetője lenne. A többi ellenzéki párt azonban nem a DK vonzáskörzetében képzeli el a saját mozgásterét.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke november 13-i Facebook-bejegyzésében többek között kifejtette, hogy a „cikkek, bejegyzések, tüntetések önmagukban veszélytelenek a rendszerre”, „a rendszer sikeres ellenzéke csak jól szervezett politikai közösség lehet”. Hozzátette, hogy dönteni kell: „Kormánykritikus, vagy rendszerkritikus vagy.” A DK elnöke továbbá azt is leszögezte, „most nem lehet két ellenzék”, majd azt írta, hogy „a 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki”. Gyurcsány Ferenc nem először fejtette ki a DK szerepéről és az ellenzékiség jövőjéről a véleményét.

Az áprilisi országgyűlési választáson összefogással induló ellenzéki pártokat arról kérdeztük, hogy kormánykritikusként vagy rendszerkritikusként határozzák meg magukat, illetve mit szólnak ahhoz, hogy a DK szerint csak az ő politikai közösségük tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket. Cikkünk megjelenéséig csak az LMP nem reagált a megkeresésünkre.

A DK egyvalamit érhet el

A Jobbik rendszerkritikusnak tartja magát, de a párt sajtóosztálya által küldött válaszban azt is kifejtették, hogy mit értenek ezalatt: nem csak a 2010 óta tartó Orbán Viktor fémjelezte rendszerrel szemben fogalmaznak meg kritikát, hanem az elmúlt 30 év rendszerével szemben is,

„aminek ideje alatt egyik kormány sem törekedett arra, hogy nemzeti konszenzust teremtve a magyar emberek életének jobbítása érdekében nemzeti minimumokat, kormányokon átívelő stratégiákat határozzon meg”.

A Jobbik szerint emiatt tart ma itt az egészségügy és az oktatás, illetve emiatt katasztrofális a lakhatási helyzet.

A párt abban egyetért a Demokratikus Koalícióval, hogy valóban jól szervezett közösségekre van szükség a kormányoldallal szemben, abban azonban nem, hogy csupán hatalmi érdekek mentén szerveződjön meg egy ellenzéki tömb.

„A magyarok számára jövőképet kell nyújtani, elmondani, milyen Magyarországban hisz és milyen Magyarországért dolgozik a közösségünk. A Jobbik egy normális Magyarországban hisz, aminek vezetői nem a valóságtól elrugaszkodott vagy múltba visszavágyódó ideológiákat képviselnek, hanem őseink tudására alapozva, határozott értékrend mentén a józan ész megoldásait kínálják a felmerülő problémákra”

– közölte az ellenzéki párt.

A DK – azzal a tervével, hogy csak ők tudják hatékony erővé szervezni az ellenzéket – a Jobbik szerint egyvalamit tud elérni: biztosítja a következő Fidesz-kétharmadot.

Arra nemmel válaszoltak, hogy lehet-e, tudnak-e együttműködni a DK-val, ha a párt célja az ellenzéket maga alá szervezni.

Félrevezető dilemma és sokszínűség

Az Indexnek küldött válaszában a Momentum emlékeztetett rá, hogy a kormány- vagy rendszer-ellenzékiség dilemmája – ahogy korábban Donáth Anna is fogalmazott egy írásában, amely a Magyar Hang oldalán jelent meg – félrevezet.

„Nem ebből a kérdésből következik az ellenzék szerepfelfogása és politikai stratégiája, hanem a kormány leválthatóságának kérdéséből. A célt az utóbbi jelöli ki: választáson legyőzni a kormánypártot, és ennek érdekében politizálni, vagy pedig kivárni, és a kormány bukása utáni időkre készülni” – közölte a Momentum.

A párt szerint a kormány- vagy rendszer-ellenzékiség kérdése inkább az ellenzék által használható eszközök tekintetében fontos, viszont a kettő közötti választással a saját politikai mozgásterét szűkíti le egy párt. Azt is hozzátették, hogy egy „ilyen félautoriter rendszerben”, amelyben ekkora erőforráshátrányban van az ellenzék, a politikai szereplőknek folyamatosan maximalizálniuk kell a saját erőforrásaikat. Erre a legjobb lehetőségük akkor van, ha esetenként válogatnak a „kormányellenzékinek” és „rendszerellenzékinek” bélyegzett eszközök között:

Elég csak visszagondolni a Fidesz 2006–2010 közötti politikájára: nehéz megmondani, hogy a kordonbontás, az utcai demonstrációk, a Gyurcsány Ferenc beszéde alatti kivonulás; a komolyan vehető, kormányképességet sugárzó, választási győzelemre készülő imidzs; majd a győzelem utáni fülkeforradalom meghirdetése alapján kormány- vagy rendszerellenzékként tekintett-e magára a mai kormánypárt. A válasz egyszerű: nem ebben a koordináta-rendszerben gondolkodtak a saját szerepükről.

A kormány- vagy rendszer-ellenzékiség dilemmája azután lett téma az ellenzéki térben, hogy G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója az Indexnek adott interjúban arról beszélt: szerinte nem szükségszerű, hogy egy ellenzéknek csak az lehet a célja, a küldetése, a lényege, hogy korszakdöntő lesz. Majd kifejtette, hogy miért ne lehetne egy olyan ellenzék, amely nem korszakdöntő akar lenni, hanem csak rendszerkritikus. Hogy ez pontosan milyen ellenzéket jelent, arra válaszul G. Fodor Gábor úgy fogalmazott:

„Nem rendszer-alternatívát fogalmaz meg – Orbán, takarodj!, jöjjön a helyére bármi stb. –, hanem rendszerkritikusan azt mondja, hogy ezekben és ezekben a kérdésekben egyetértek, más kérdésekben viszont komoly vitám van a kormánnyal.”

A Momentum szerint a politikai közösségük egy, a kormányváltásra valóban képes ellenzéket szervez meg, nem pedig olyat, „ami fölött a múlt miatt vastag és áttörhetetlen üvegplafon húzódik”. Ugyanezt írta november 13-i bejegyzésében Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője is, aki Gyurcsány Ferenc aznapi posztjára reagált.

Arra válaszul, hogy a DK maga alá szervezné az ellenzéket, a Momentum közölte, sajnálják, hogy Magyarországon vannak olyan politikai erők, amelyek képtelenek színesben látni a világot.

„A Momentum Mozgalom viszont keményen dolgozik tovább, hogy létrehozzunk egy sokszínű szövetséget, egy új többséget, amiben bárkinek helye van, aki egyetért közös céljainkkal. A Momentum célja egy, a kormányváltásra valóban képes ellenzék megszervezése, mi ennek érdekében tudunk és fogunk együttműködni másokkal” – szögezte le az ellenzéki párt.

Nem akarunk olyan lenni, mint a Fidesz

Az Index kérdésére az MSZP azt válaszolta, hogy a szocialista párt nemcsak szavakban rendszerkritikus és utasítja el a NER-t, melyet egy kiteljesedő autoriter berendezkedésnek tart, hanem igazi baloldali pártként kész valódi fordulatra is.

„Szakít a társadalomra korábban felülről ráerőltetett megszorításokat is tartalmazó »bársonyos« reformokkal, melyek a baloldal számára úttévesztést jelentettek. Az MSZP elutasítja a megszorításokra épülő válságkezelést, amelyet jelenleg a Fidesz képvisel. Ennek megfelelően az MSZP azt vallja, hogy a tőkének a jelenleginél magasabb kulccsal kell adóznia, jobban részt kell vennie a közteherviselésben, hogy a válságkezelés ne a társadalom túlnyomó többségét sújtsa” – közölte az ellenzéki párt.

Az MSZP álláspontja szerint a kormányoldallal szembeni sikeres fellépés számos követelmény együttes teljesítését igényli, amelyeknek a szocialisták megfelelnek. Határozott elképzelésük van az Orbán-rendszer utáni időszakról, a demokratikus és egyben szociális Magyarországról; küzdenek „a mostani autoriter berendezkedéssel”, jól szervezett, erős, kiterjedt hálózattal rendelkeznek. A párt azt is közölte: korrekt kapcsolatokat alakítanak ki a többi ellenzéki erővel, és nem gerjesztik az ellenzéken belüli konfliktusokat, ha pedig ilyenek mégis megjelennek, azok gyors megoldására törekednek.

Gyurcsány Ferenc állításával kapcsolatban – hogy csak a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket – az MSZP közölte: a demokratikus ellenzéki oldalon teljes szervezeti egységet nem lehet létrehozni.

Mi nem tudunk olyanok lenni, mint a Fidesz, és nem is akarunk. Mi nem tudjuk megcsinálni azt, amit erőszakosan a Fidesz az »egy a tábor egy a zászlóval« a jobboldalon. A fideszes módszerek alkalmazásában a Fidesz a legjobb. A hazai baloldaliak, liberálisok és zöldek máshogy viszonyulnak a világhoz és egymáshoz is, nem kizárólagossággal, hanem kompromisszumokkal, demokratikusan. A kormányzásunknak is ezen kell alapulnia

– hívta fel a figyelmet az MSZP, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a NER-rel szembeni sikeres fellépéshez minden pártra szükség van.

Megkeresésünkre a Párbeszéd a következő rövid közleményt küldte el:

„Az Orbán-rezsim korrupt, aljas, diktatórikus, lebontásának pedig feltétele, hogy az ellenzék ne azon versenyezzen, ki a legnagyobb kicsi. A Párbeszéd abban hisz, hogy Magyarország jövője csakis igazságos, szolidáris és zöld lehet, ezen értékeket jeleníti meg és képviseli minden fórumon, a Parlamenttől a tüntetéseken át a jelenleg is zajló, országos rezsikampányáig.”

Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy miért nem lesz már olyan hatpárti ellenzéki összefogás, mint amilyen az április 3-i országgyűlési választás előtt volt.