A fideszes szennymédia szerint Capitolium=Gyurcsány

Ellenőrizhetetlenül lebonyolított, nyilvánvalóan csalásokkal teletűzdelt elnökválasztás és a vereséget ennek ellenére méltóságteljes tiltakozással fogadó Donald Trump képe rajzolódik ki a hazai kormányközeli médiumok híreiből. Vele szemben áll a „botrányos választáson” győztes Joe Biden „elnökségének káosza” – miközben a demokrata politikus nemhogy hivatalába nem léphetett még, de a végletekig elhúzódott a választási eredmény végleges hitelesítése is, amely csak azután történt meg, hogy kiszorították a Capitoliumot megostromló Trump-párti tüntetőket. A washingtoni zavargásokat Orbán Viktor gyorsan párhuzamba vonta a 2018. decemberi ellenzéki tiltakozásokkal és egy kicsit – bár egyelőre bizonytalanabbul – 2006-tal is.

Orbán Viktor a novemberi amerikai elnökválasztáson Donald Trump győzelméért szorított. Így aztán amilyen példátlan a Capitolium szerdai ostroma, annyira nem váratlan a hazai kormányközeli médiumokban olvasható megközelítés, amely alapján úgy tűnik, minderről a demokraták javára elcsalt választás tehet, amelyet békés tiltakozásokkal ugyan, de kész tudomásul venni Donald Trump, biztosítva a békés hatalomátadást.

„A botrányos novemberi választás után totális káoszt hozott Biden elnöksége” – szólt az Origo csütörtöki cikkének címe. „Donald Trump az első pillanattól kezdve elítélt minden erőszakos megmozdulást” – írta a lap, noha Trump maga szólította híveit a Capitoliumhoz, miután közölte, hogy nem ismeri be a vereséget. (Az url alapján a munkacím az volt, hogy Hetek óta tudni lehetett, mi készül Washingtonban, a cikk ki is tér a hatóságok felkészületlenségre, de az, hogy a védekezés hiányossága miatti felelősség kit terhel, nem merül fel, noha kézenfekvő, hogy ez nem a még be sem iktatott Biden „káoszt hozó elnökségét” terheli.)

 

Botrány, káosz, baloldal

A kormánypárti médium szerint Trumpnak minden oka meg is van arra, hogy vitassa a választások tisztaságát: „Az Origo is beszámolt arról, hogy bár a novemberi elnökválasztás után folyamatosan kerültek elő bizonyítékok azzal kapcsolatban, hogy a demokratáknak kedvezve csalhattak a választáson, a mainstreamhez tartozó médiumok erről nem számoltak be.” Arról, hogy épp a bizonyítékok hiányoznak, az újraszámlálások a republikánusok vezette államokban sem hoztak ki más eredményt, Trump kifogásait a bíróságok is megalapozatlannak találták, a halottaktól érkező szavazatot is csak két esetben találtak, nem pedig tömegesen, és ezt republikánusok is elismerik, a cikkben nincsen szó.

A Híradó ennél visszafogottabb volt. A címek ugyan Trumpnak kedveznek – „Véget ért a káosz, Trump rendezett hatalomátadást ígért„, illetve ”Káoszt hozott Biden elnöksége„ –, de a szöveg kevésbé tendenciózus: kiderül, hogy Trump felszólítására mentek a tüntetők a Capitoliumhoz, hogy ott erőszakos csoport hatolt az épületbe, és hogy Trump felszólította ugyan szimpatizánsait arra, hogy menjenek haza, de megismételte, hogy nem ismeri el a vereségét hozó választás tisztaságát.

A címmel operál az elnök esetleges elmozdításánál is a Híradó, szolidan sittes zsargonnal: ”Biden Trump embereire bízná a piszkos munkát„– a hír valójában arról szól, hogy a 25. alkotmánykiegészítéssel az elnök feladatait az alelnökre lehet ruházni, ennek azonban előfeltétele, hogy a Trump-kormányzat többsége, Mike Pence egyetértésével kezdeményezze azt.

A Pesti Srácok az Alapjogokért Központ írását szemlézte, amely szerint „aggodalommal figyeljük a Joe Biden megválasztását övező eseményeket”, ebben szintén nem merül fel Donald Trump felelőssége a kialakult helyzetben.

 

Káosz Washingtonban = Baloldali zavargás itthon

A Fidesz első vonala nem sietett csütörtökön véleményt nyilvánítani a történtekről. Novák Katalin volt az elsők között, ő viszont általánosságban ítélte el a történteket, posztja nem kifejezett politikai állásfoglalás volt. „A demokráciát meg kell őrizni a választások előtt, alatt és után is, mindenütt a világon” – írta a Twitteren angol nyelvű bejegyzésében a családokért felelős tárca nélküli miniszter, sokkolónak tartva a képeket, amelyek a Capitolium előtt és az épületben történteket mutatták be.

Estére az ATV-ben Menczer Tamás nyilatkozata már jelezte az irányt. A Külügyi és Külgazdasági Minisztérium államtitkára szerint „agresszív képsorokat láttunk. Ha saját házunk táját nézzük, akkor az agresszió mindig a baloldali politikusokra volt jellemző. Ezekről a képsorokról nekem beugrottak a 2006-os képsorok, amikor Gyurcsány Ferenc a magyar emberek közé lövetett. Beugrottak olyan jelenetek, mikor Fekete-Győr András megdobálta a rendőröket füstgránáttal, amikor Hadházy Ákosék randalíroztak különböző helyeken…” – idézte fel egy mondatban az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni, MSZP-kormány elleni tüntetéseket és a Fidesz-kormánnyal szembeni 2018-as tiltakozásokat.

Orbán Viktor legfrissebb, a Kossuth rádiónak interjú formájában adott nyilatkozatában hasonlóan beszélt, mondván, nem szólunk bele az amerikaiak dolgába, szurkolunk nekik, és bízunk abban, hogy meg fogják oldani a problémáikat. Orbán még emlékszik „az erőszakos baloldali tömegre, amelyik megrohamozta a Parlamentet 2006-ban”, de ezt kijavította a műsorvezető, hogy az 2018 decemberében történt. A 2006-os párhuzam itt megbicsaklott, hiszen akkor a Gyurcsány-kormány ellen tüntettek a Kossuth téren. (A Mediaklikken fellelhető felvételen már nem hallatszik a 2006-os mondat és a műsorvezetői pontosítás.)

 

Rendőrsorfal a Parlament épülete előtt egy kormányellenes tüntetésen 2018. decemberében – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex

Mégis 2006

Menczer nyilatkozata azonban azt erősíti, hogy 2006 felemlegetése tudatos. Ezt a vonalat követte – Orbán reggeli interjú formájú nyilatkozata után – Rétvári Bence. Az államtitkár Facebook-bejegyzésében azt írta:

„Amit Amerikában a tüntetők tesznek, azt Magyarországon a baloldali politikusok, országgyűlési képviselők teszik: erőszakkal elfoglalják a parlamenti elnöki pulpitust, erőszakkal próbálják megakadályozni a parlamenti szavazás megtartását, erőszakoskodnak a közmédia épületében, behatolnak és fenyegetőznek online szerkesztőségben, megrongálnak középületeket, füstgránátot »ejtenek« a rendőrök közé, nekirontanak a Parlament épületének.”

„Aki elítéli a Capitoliumba behatoló amerikaiakat, azoknak duplán el kell ítélnie a magyar baloldali politikusi erőszakot!”

– írta az Emmi miniszterhelyettese.

„Nem hiszem, hogy a Fidesz mindig zseniálisan kommunikál, de nem vádolható azzal, hogy ne volna központi vonal, amit követni kell, még ha az változik is, hogy csak napokra, hetekre vagy évekre érvényes” – mondta 2006 és 2018 kormánypárti felemlegetésével kapcsolatban Lakner Zoltán. Az újságíró politológus szerint alapvető technika, hogy bármilyen világesemény vonatkozásában összemosnak dolgokat, azt sulykolva, hogy a szocializmus, liberalizmus, nácizmus, kommunizmus, bolsevizmus ugyanaz, és minden, ami negatívum a magyar történelemben, az az ellenzéki együttműködésben ölt újra testet.

„Ami nem illik a koncepcióba, az kimarad” – mondta Lakner, megjegyezve, hogy a Kossuth rádióban Orbán úgy kommentálta az amerikai eseményeket, hogy nem ejtette ki Trump nevét.

„Nyugaton a vezető politikusok igyekeznek távolságot tartani Trumptól, erre Orbán Viktornak 2018 jut eszébe” – mondta, megjegyezve, hogy 2006-ban ugyan ellenzékben volt a Fidesz, ezért jóval kisebb felelősség terheli az akkor történtekért, de Orbán nyilatkozatai akkor hozzájárultak a feszültség növeléséhez. „A párhuzamnak ezt a részét nem meséli el” – vélte Lakner, aki szerint a végső értelmezés az lesz, hogy a Fidesz a békét és a szeretetet jelenti, a mai ellenzék pedig az erőszakot.

 

Keményebb fellépést ígért Orbán

A magyar ellenzék erőszakossága és egy furcsa ugrással – a hatalomra kerülő Demokrata Párt felelősségét hangoztatva – a washingtoni tiltakozások közötti párhuzam már korábban is felmerült: Kövér László december végén arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban polgárháború zajlik. A házelnök értelmezéséből azt lehetett kivenni, hogy mindennek a kiváltó oka az, hogy ha nyert is Trump, az igazság zátonyra futott a bíróságokon.

 

Orbán Viktor látogatása Donald Trumpnál a Fehér Házban 2019 májusában – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

 

„Látjuk, hogy ez egy háború, nehogy valaki félreértse, itt már nem demokratikus küzdelemről van szó és nem tisztességes választásokról, és nem abban az értelemben, ahogy ők azt kétségbe vonták, hanem abban az értelemben, ahogy azt Amerikában lehetett látni, ha ott megtörténhetett mindaz, ami megtörtént és azt hagyjuk, hogy erre az ilyen-olyan bíróságok milyen választ adtak, mert attól a tények azok tények, a jog pedig egy másik dimenziója az életünknek, ha azt látjuk, hogy ott lehetséges volt, akkor ne legyenek illúzióink, hogy ez itt is lehetséges lesz” – mondta Kövér, a gondolatot arra futtatva ki, hogy a hazai zavargások okozói majd a kormánnyal szembeni erők lesznek, amelyek „Mindent, a szó szoros értelmében mindent meg még azon túl is, amit el tudunk képzelni el fognak követni annak érdekében, hogy ezt a kormányt megbuktassák.”

Ebből következik, hogy a Fidesz-kormány megbuktatása érdekében a szó szoros értelmében mindent elkövető erőkkel szemben keményebben is fel lehet lépni. Ezt Kövér nem mondta ki, megtette viszont még december 18-án Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a péntekenkénti, interjú formában közölt nyilatkozatában, arról beszélve, hogy a magyar baloldali pártok asszisztálásával működő Soros-hálózattal szemben keményebben fel kell lépni „a magyar önérdek” védelmében.