A Kancácska Dúró Dóra jogi lépésekkel fenyeget

Nagy a felháborodás a Mi Hazánk Mozgalom plakátja miatt

Felbonthatják a bérleti szerződést a Mi Hazánk Mozgalommal, miután észlelték, hogy a szervezet József körúti irodájának ajtajára egy „Nem lehetünk cigányország” szöveggel ellátott plakátot helyeztek ki. Az eset kapcsán sokan rasszizmust kiáltanak, a párt szerint ők csak tabukat döntögetnek, és a bérleti szerződés felmondása esetén hivatali visszaélés miatt fognak feljelentést tenni.

„Engem nem zavar ha valaki náci, amíg a négy fal között csinálja” – kezdi Facebook-posztját Sátly Balázs, az LMP önkormányzati képviselője, a Közösen Józsefvárosért frakció vezetője, miután felfedezte a kérdéses plakátot a Mi Hazánk irodájának ajtaján.

Ahogy képeinken is látszik, a plakátot lefújták fekete festékkel, és a Mi Hazánk politikusait is minősítette valaki egy szórópisztoly segítségével:

„Nem lehetünk cigányország” – valaki lefújta plakátot a bejáraton – Fotó: Nagy Dániel
A Mi Hazánk politikusait is minősítették – Fotó: Nagy Dániel

A politikus bejegyzésében ígéretet tett arra is, hogy a Tulajdonosi Bizottság következő ülésén kezdeményezni fogja az iroda bérleti szerződésének felülvizsgálatát. „Nem tűrhetjük, hogy közös tulajdonunkat akár a józsefvárosi cigányok, akár más közösséggel szembeni uszításra használják.” – mondja Sátly.  Arra a kérdésre, hogy a Mi Hazánkos plakátkihelyezés csak egy provokáció, egy médiahack lehet annak érdekében, hogy az egyébként elenyésző támogatottságú párt növelje saját ismertségét, azt válaszolja, nincs kizárva, hogy a tiltakozó ellenreakciók miatt nagyobb sajtónyilvánosságot kap a párt, de szerinte kötelessége fellépni mindenkinek az ilyen jelenségek ellen.

„Aki fontosnak tartja a társadalmi békét, illetve a józsefvárosi közösségek nyugalmát, az nem mehet el szó nélkül egy ilyen gyűlöletkeltésre alkalmas »önreklám« mellett”

– mondja Sátly Balázs.

Ellenben Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke szerint nem kellene foglalkozni a törpepárt ilyen akcióival, mert az csak növeli az ismertségüket. „A szélsőjobb elleni küzdelem is hozzásegítette 2006-ban a Jobbikot ahhoz, hogy bekerüljenek a parlamentbe, a Mi Hazánk pontosan ugyanazt a receptet követi” – mondja Setét. Szerinte 6 hónappal a választások előtt a párt elemi érdeke, hogy minél többet szerepeljen a médiában, és ez ennek a stratégiának a része. „Ingyenreklám ez nekik, de egyébként nincs mondanivalójuk például az adópolitikában, az oktatás, egészségügy területén, vagy a településfejlesztést illetően,

egyetlen ütőkártyájuk a cigányellenesség.

Szerinte a szélsőjobboldal megfékezése a társadalom többségét alkotó 95 százalék feladata volna: „ez nem a mi meccsünk, a szélsőjobbos nem-romákat csak az antirasszista nem-romák fogják megfékezni, és egyébként is,

a cigányok csak ürügyként szolgálnak az ilyen szélsőjobboldali alakulatok számára, valójában a hatalom és a pénz újraelosztásáról szól ez a történet is”

– zárja gondolatait Setét Jenő.

Setét Jenő – Fotó: Huszár Boglárka

Stettner István, a Demokratikus Koalíció VIII. kerületi elnöke azt mondja, hogy

„ez a náci stílus túlmegy minden határon,

eddig is tudtuk, hogy mit gondolnak, de ez már sok.” Szerinte a nyolcadik kerülethez nem méltó egy ilyen üzenetű plakát, és nincs és nem is lehet felkészülve Józsefváros az ehhez hasonló náci beszédre.

A szólásszabadságnak meg kell állnia a mások elleni uszításnál, és itt egy olyan határátlépés történt, amiben viszont végre lehet konkrét lépést tenni, jelesül a bérleti szerződés újratárgyalását, mondja Szarvas Koppány Bendegúz, a Momentum helyi képviselője.

„Nyilván már a párt létezése is szégyen, de a puszta létükkel nehéz mit kezdeni alkotmányos és demokratikus keretek között.

Ez a párt azt a játékot játssza, hogy csak annyira nácul, hogy még éppen ne lehessen őket ezért felelősségre vonni. De most túlléptek egy határt” – mondja Szarvas Koppány Bendegúz.

Camara-Bereczki Ferenc Miklós, az MSZP önkormányzati képviselője szerint a plakát üzenete teljes mértékben elfogadhatatlan, és eleve nagyon kellemetlen az a helyzet, hogy Józsefvárosban van a szélsőjobboldali párt országos irodája. Ezen a ponton Camara pontosít egy kicsit a bérlő-bérbeadó viszonylatban: Dúró Dórának mint parlamenti képviselőnek az Országgyűlési Hivatal bérelte ki annak idején ezt a helyiséget Kocsis Mátéék aktív közreműködésével, tehát ha a bérleti viszony felmondása napirendre kerül, akkor azt az Országgyűlési Hivatallal kell intézni, magyarán nekik kell felmondani. „Ezen a konkrét eseten túl is elég kellemetlen a jelenlétük, megnyilvánulásaik folyamatosan és nyilvánvalóan provokációk, amit csak azért csinálnak, hogy a róluk legyen szó,

ez viszont már közösség elleni izgatás”

– mondja el Camara-Bereczki Ferenc Miklós.

A józsefvárosi Fidesz-frakció is nemtetszését fejezte ki az eset kapcsán, hétfő délutáni közleményükben elítélnek minden cigányellenes, gyűlöletkeltő megnyilvánulást. „A Józsefvárosi Fidesz elítél minden sértő és gyűlöletkeltésre alkalmas megnyilvánulást a cigánysággal szemben és

kiáll a józsefvárosi cigány társadalom mellett”

– írja a kerület Fidesz-frakció.

„Ha kormány használhatja azt a szlogent, hogy nem lehetünk bevándorlóország, akkor mi is mondhatjuk, hogy nem lehetünk cigányország”

– mondja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Amennyiben a bérleti szerződés felmondásra kerül, ők hivatali visszaélés miatt fognak feljelentést tenni, de szerinte a plakát üzenete sorskérdéseket feszeget: „a debreceni egyetem kutatóinak munkája nyomán kijelenthetjük azt, hogy ha a demográfiai folyamatok a hasonló mederben folynak tovább, 2034-ben már több cigánygyerek fog születni, mint magyar, 2050-re pedig a mai értelemben vett magyar társadalom eltűnik” – mondja Dúró.

Felemlegette még azt az esetet, amikor a köztévé megtagadta a „cigánybűnözés” szóösszetételt tartalmazó reklámfilmjüket, megjegyezve, hogy akkor a Legfelsőbb Bíróság nekik adott igazat. A sokak által vitatott fogalom kapcsán felmerülő kérdésre, miszerint a bűnözés nem inkább szegénységi, mint etnikai kérdés-e, azt válaszolja, hogy azt kell választani a szegénykérdéstől: „nagyon sok tisztességes szegény ember van Magyarországon, akik nem kezdenek el bűnözni amiatt, mert szegények, a cigányság és a szegénység kérdését semmiképp nem kötném össze, a rossz anyagi helyzet nem ad felmentést a bűnök alól” – mondja az elnökhelyettes.

Végül a kérdésre, hogy szerinte mi tartozik a rasszizmus tárgykörébe, és ez mennyire van jelen az országban, azt válaszolta, hogy természetesen

az számít rasszizmusnak, ha valakit etnikai hovatartozása miatt negatív megkülönböztetés ér, de Magyarországon ez ritka.

„Persze, egy tízmilliós országban sok minden előfordulhat, de Magyarországon ez a jelenség nem annyira jelentős, mint ahogy azt oly sokan sugallni szeretnék,

a Mi Hazánk mozgalom pedig végképp nem tartozik ebbe a körbe

– zárja gondolatait Dúró Dóra.

Az önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága legközelebb október 6-án fog összeülni.

Címkép: Dercsényi Dávid