A kettős állampolgárok száma már elérte az 1,1 millió főt. Ez azt jelenti, hogy eldönthetik Magyarország sorsát azok akik egyébként nem viselik a terheket.

0

És ezt a drága jó Ilonyka néni és a gazdái is pontosan tudják…
A határon túli, levélszavazásra jogosult kettős állampolgárok névjegyzéke nem publikus, abba nincs betekintés, az nem ellenőrizhető, ahogy az általuk levélben leadott szavazatok sem.
Az erőltetett ütemű honosítások eredményeként a kettős állampolgárok száma már elérte az 1,1 millió főt.

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet. Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat. Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása „értelmes és a cizellált módon” történik.

Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.

Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást – tette hozzá.

Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját.

Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák. Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.

Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy

meghaladja a 1,1 milliót az új magyar állampolgárok száma.

Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.

Bencsik János (Jobbik) a Trianon 100 évforduló kapcsán szóvá tette, hogy kevés konkrétum látszik, nem tudni, milyen szemlélet alapján, milyen költségvetési forrásokból valósulna majd meg.

Válaszában jelezte: a kormány döntése alapján a Trianon megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette:

a magyarság nem veszítette el Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát.

Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.

A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat.

A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba.

Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.

Meghaladja a 1,1 milliót az új magyar állampolgárok száma