A kormány hazudozásai miatt egyre több mentős csomagol és hagyja el az egészségügyi pályát

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége szerint a kormány nem teljesítette ígéretét, a szakdolgozók az orvosokkal ellentétben nem kaptak fizetésemelést. A szervezet szerint emiatt a szakdolgozók keresete ötödannyi, mint az orvosoké.

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) szerint nem valósult meg a béremelés, amelyet a kormány korábban megígért.

Az Index is megírta, hogy egy új rendelet értelmében az ápolók és az orvosok bére is emelkedik.

A szabályozásban kétütemű béremelést határoztak meg: először 2023. július 1-jén, majd 2024. március 1-jén is nőnek a fizetések.

A MOMSZ azt kérte számon a kormányon, hogy a rendelet értelmében nem valósult meg „az egészségügyi szakdolgozók által várt béremelés 2023 januárjában”.

Amennyiben a döntéshozók célja az, hogy a jelenleg is elégtelen humánerőforrás-helyzetet tovább rontsák, akkor jó úton járnak

– írták szerdai közleményükben.

„A döntéshozók által kitűzött 37 százalékos orvos-szakdolgozói bérarány távolabbra került, mint valaha: 21 százalékra csökkent. A megalázó mellőzöttség érzését tovább fokozza, hogy a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel való konzultáció, az egyeztetések, az érdemi információ szolgáltatása rendre elmarad” – tették hozzá, majd emlékeztettek arra, hogy az orvosok január elején megkapták a béremelést, a szakdolgozóké azonban fél évet csúszik.

„A szakdolgozók azt érezhetik, kevésbé értékes a munkájuk”

Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének alelnöke azt nyilatkozta az ATV Híradónak, hogy a kormány elé került átalakításról szóló előterjesztés eredetileg 27 százalékos bérarányt tartalmazott.

Idén január elsejével ugye az orvosok megkapták az újabb béremelést, és ez az arány esett le 21 százalékra. Tudni kell, hogy már a 27 százalék is európai uniós átlagban az utolsó volt, tehát a legnagyobb különbség orvos és szakdolgozói bérarányban, és ez most még nagyobb lett

– tájékoztatott Lengyel Tibor, aki hozzátette: nincs érdemi kommunikáció a döntéshozók és az érdekképviseletek között. „A szakdolgozók még inkább azt érezhetik, hogy a munkájuk kevésbé értékes, mint az orvosoké, holott ez egyáltalán nem így van. Maga az Orvosi Kamara is többször kifejtette, hogy a szakdolgozók munkája elengedhetetlen, nagyon fontos” – jegyezte meg.

Megint létszámvesztés jöhet?

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke pedig attól tart, hogy az elmaradt béremelés miatt még többen elhagyják a pályát. Szerinte

körülbelül 20-30 ezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből.

Elmondta továbbá azt is, hogy a kapacitást már nem lehet tovább bővíteni többletmunkával, mivel számos szakdolgozó már jelenleg is a kötelezően teljesítendő 174 óra helyett mintegy 240-280 órát dolgozik egy hónapban.

A lakosságnak egy jelentős része van abban az életkorban, amikor sokkal több beavatkozás kell, és maga a gyógyítás is abba az irányba megy, hogy több ember kell a diagnózisok megállapításához, nagyon sok esetben a beavatkozásokhoz is, ez azonban csak úgy fog megtörténni, hogyha jelentősen emelik a szakdolgozóknak a bérét

– nyilatkozta Soós Adrianna.