A Legfőbb Ügyészség szerint nem objektív adatokon, hanem benyomásokon alapul, hogy Magyarország korrupt

A Legfőbb Ügyészség azt írja, hogy a társadalomban tévhitek terjednek a szervezet korrupcióellenes tevékenységéről, más a jog definíciója és más a közgondolkodás a korrupcióról, és számos javaslatot tettek a helyzet javítására a belügynél.

Orbán Viktor és Polt Péter – Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2019-es beszámolójában a Legfőbb Ügyészség azt írja, hogy a társadalomban tévhitek terjednek a szervezet korrupcióellenes tevékenységéről, más a jog definíciója és más a közgondolkodás a korrupcióról – erről is kérdezte a napi.hu Fazekas Gézát, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyészét, sajtószóvívőjét.

A hazai és nemzetközi közéletben, a médiában és így a köznyelvben egy sor olyan jelenséget is e körbe vonnak, amely jogilag más bűncselekményt jelenthet. Ilyen például a költségvetési csalás, a hűtlen kezelés vagy a hivatali visszaélés” – magyarázta Fazekas, hozzátéve, hogy ők csak a a Büntető törvénykönyvben korrupciónak jelölt tényállásokkal tudnak foglalkozni.

Erős tévhit az is, hogy sokan úgy vélik, minden korrupciós ügyben az ügyészség nyomoz. Pedig csak a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozását végzi az ügyészség, de a felderítés itt is a Nemzeti Védelmi Szolgálat és más felderítő szervek feladata. A gazdasági korrupciós eseteknél pedig a rendőrség nyomoz” – tette hozzá.

Fazekas Géza arról is beszélt, hogy a 2020-2022 közötti időszakra szóló Nemzeti korrupcióellenes stratégia véleményezésekor több javaslatot is tettek a Belügyminisztériumnak. Például arra vonatkozóan, “hogy a megbízhatósági vizsgálatokat terjesszék ki a köz- és versenyszféra találkozási területeire, például a közbeszerzésekre, ami pont egy olyan terület, amit a köznyelvben a korrupcióhoz sorolnak“.

A Legfőbb Ügyészség szerint az is pragmatikus intézkedés lenne, ha ismét biztosítható lenne a büntetlenség, ha “valaki időben jelzi a korrupciós cselekményt, akár aktív, akár passzív résztvevőként érintett“. A büntetlenség biztosítására régebben volt lehetőség, de az OECD ajánlása nyomán ez kikerült a törvényből.

Javaslatként szerepelt az is, hogy meghatározott cégméret fölött, szükséges legyen egy integritásszervezet létrehozása, amelynek feljelentési kötelezettsége lenne a korrupciós bűncselekmény észlelésekor” – mondta az ügyész.

Fazekas Géza úgy nyilatkozott, hogy “az ügyészség elkötelezett abban, hogy aki bizonyíthatóan bűncselekményt követ el – függetlenül a személyétől – az kapja meg érte a büntetését.” Azt mondta, “kivételes egyébként, amikor az ügyészség nyomoz“, “a legtöbb esetben – így a gazdasági korrupciós ügyek nyomozására is – a rendőrség, míg a gazdasági bűnügyekben a NAV hivatott“. Szerinte ezért kérik rajtuk számon sokszor támadják őket “igaztalanul“.

Az ügyész szerint az sem igaz, hogy csak kishalak akadnának a hálójukba: “Például a már börtönbüntetését töltő Mengyi Roland ügye, vagy a Simonka György elleni vádemelés esetében, aki ellen az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények, továbbá hivatali és gazdasági korrupciós bűncselekmények miatt indult eljárás. De ide sorolható az úgynevezett Vizoviczky-ügy, ahol vezető beosztású rendőrök is érintettek voltak. Hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt Boldog István és társai ellen is zajlik a Központi Nyomozó Főügyészségen nyomozás.

Az ügyészt arról is kérdezték, hogy miért kritizálhatják mégis a magyar korrupciós helyzetet nemzetközi jelentésekben is, kiemelve azokban a Legfőbb Ügyészség szerepét. Fazekas Géza szerint ezek a jelentések „benyomásokon alapulnak, nem objektív adatokon”.

A Legfőbb Ügyészség vezetőjét, a kormányzati körökkel jó viszonyt ápoló, korábban fideszes országgyűlési képviselőként is dolgozó Polt Pétert számos kritika érte az elmúlt években. Többek között azért, mert kritikusai szerint a kormánypárti politikusokhoz, körökhöz köthető ügyekben ritkán ér el eredményt az alá rendelt szervezet. (24.hu)