„Nem tudom, hogyan lehet kimozdulni erről a holtpontról”
– mondta egy brüsszeli forrás a Népszavának azzal kapcsolatban, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok a november 23-án megtartott brüsszeli ülésükön megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt.
Ez volt a harmadik alkalom.
Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője a Népszavának azt mondta, sajnálják, hogy nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, „pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett”.
A lap úgy tudja, ismét az történt, ami már korábban is, vagyis hogy a miniszteri ülést előkészítő tárgyalások során Magyarország képviselője közölte, csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket.
Ez viszont az EGT-országok, vagyis Norvégia, Izland és Lichtenstein számára ahogy korábban, úgy most is elfogadhatatlan volt.
A magyar kormány legutóbb tavasszal feszült össze a norvég kormánnyal a norvég civil alap pénzei felett.
Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához.
Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két eszközből 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna, de az összeget végül nem kapta meg, miután 2014-ben a magyar kormány páros lábbal ugrott neki a norvég civil alapnak.
A magyar kormány ahelyett, hogy engedne, és lemondana a civil alap kontrolljáról, inkább a betartás stratégiáját választotta, tavaly novemberben is megvétózta, hogy az EGT-országok tanácsülésének végén elfogadják a közös nyilatkozatot, majd ezt megismételték tavasszal is.