A mai napig ennyien haltak meg a kórházi ágykiürítések miatt – döbbenetes számok

0

– A nagy, áprilisi kórházkiürítés után a szokásosnál jóval kevesebben haltak meg magyar kórházban.
– Az összesített halálozás viszont nem ugrott meg.
– A kórházkiürítésnek tehát egyelőre nem volt olyan hatása a betegek halálozási esélyeire, hogy az már áprilisban megjelent volna a statisztikákban.

10411-en haltak meg Magyarországon áprilisban, jóval kevesebben, mint az azt megelőző hónapokban, és szinte pontosan annyian, mint áprilisban szoktak átlagosan, ha az elmúlt éveket vesszük alapul, írja részletesebben a 444.hu.

Ez azért érdekes, mert az összesített halálozási adatok pontosabb képet adhatnak a koronavírus-járvány hatásairól, mintha csak a regisztrált fertőzéses haláleseteket néznénk, amiből kimaradnak a feltáratlan esetek. A járvány által erősebben sújtott országokban a halálozási számok nagyobb pusztítást mutattak a hivatalos koronaadatoknál.

Bár március-áprilisban 1,4 százalékkal több halálesetet regisztráltak, mint tavaly ilyenkor, az áprilisi halálozási számok alátámasztják azt, ami márciusban is látszott, hogy a koronavírus-járvány nem okozott jelentős többlethalálozást.

Januártól áprilisig 6,4 százalékkal kevesebben haltak meg, mint egy évvel korábban, amit a KSH az enyhébb influenzajárvánnyal magyaráz. Ezen kívül bizonyára a járványügyi korlátozások betartása és az is hozzájárult ehhez, hogy a vírus eddig elsősorban intézményekben, kórházakban és idősotthonokban terjedt.

Áprilisban 13,9 haláleset jutott ezer lakosra, ami ahhoz képest nem kiugró, hogy téli hónapokban 17-18 környékére is fel szokott menni. Ugyanakkor magasabb ahhoz képest, hogy 2016 januárjától idén márciusig a havi átlag 13,3 volt, az áprilisi átlag pedig 13,1.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházban meghaltak számát is közli. Márciushoz képest ez 17 százalékkal esett vissza, erősebben, mint az összesített halálozási szám, ami csak 11 százalékkal.

Áprilisban 6918 ember halt meg kórházban, miközben januártól márciusig ez a szám mindig meghaladta a nyolcezret. Az elmúlt évek havi átlaga is magasabb ennél (7977), akárcsak az elmúlt öt év áprilisainak átlaga (7690).

 

Vagyis

 

az összes halálozás 66 százaléka történt kórházban, ami 8 százalékkal kevesebb a szokásosnál,akár a négyéves, akár az áprilisi átlagokat vesszük.

 

A csökkenés a kormány április elejei döntésének is köszönhető, ami előírta, hogy ki kell üríteni a kórházi ágyak 60 százalékát azért, hogy szükség esetén koronavírusos betegeket ápoljanak rajtuk. Már abban a hónapban világos volt, hogy nem lesz szükség a 33 ezer üres ágyra, a kormány pontosan 33-szorosan biztosította túl az egészségügyet.

Orbán Viktor áprilisban azt mondta, az ágyak 34 százaléka már eleve üres volt, de később sem a kórházak, sem az operatív törzs vagy a kormány nem árulta el, végül pontosan hány ágyat kellett kiüríteni. Májusig kellett várni, hogy a NEAK havi jelentéséből következtetni lehessen a kiürítés mértékére.

Áprilisban majdnem 25 ezerrel kevesebb aktív és krónikus ágyat használtak, mint februárban, amikor még nem érződtek a járvány következményei az egészségügyben. Az aktív ágyak kihasználtsága 32, a krónikusaké 41, a rehabilitációsoké pedig – a krónikuson belül – 57 százalékkal csökkent. (Hasonló számokat kapunk akkor is, ha tavaly áprilishoz viszonyítunk.)

Ebből látszik, hogy legnagyobb arányban a rehabilitációra szoruló betegeket küldték haza, akiken addig utókezelést végeztek. Ehhez kötődik Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) főigazgatójának kirúgása is. A minisztérium arra hivatkozott, hogy Cserháti nem szabadított fel elég ágyat a koronavírusos betegeknek, a mellette kiálló dolgozók viszont azt mondták, ez nem igaz, csak ragaszkodtak volna ahhoz, hogy a máshol nem gyógyítható betegeiket ne kelljen hazaküldeniük, kockáztatva ezzel gyógyulásuk esélyeit.

A használatban levő krónikus ágyak száma 11 ezerrel csökkent februárhoz képest, ami a több hónapos, vagy akár beláthatatlanul hosszú ideig ápolást igénylő betegeket érintette. A használatban levő aktív ágyak száma pedig 13 ezerrel csökkent.

Mindezek alapján a kórházikiürítésnek nem volt olyan hatása a betegek halálozási esélyeire, hogy az már áprilisban megjelent volna a statisztikákban.Elviekben elképzelhető lenne – amit egy vezető kórházi orvos is mondott nekünk áprilisban -, hogy a kiürítés és az ellátási zavarok több halálos áldozatot okozzanak, mint a koronavírus. Ennek a valószínűségét erősíti az is, hogy a házi segítségnyújtás egy túlterhelt és alulfinanszírozott ellátás, ami megnehezíti, hogy a betegek megfelelő ápolást kapjanak az otthonukban.

A kormány és az operatív törzs többször elmondta, hogy senkit sem küldenek haza, aki feltétlenül kórházi ellátásra szorul. Kásler májusban azt mondta, „kizárólag a saját szakmai és emberi felelőssége”, hogy kiket küldenek haza a kórházból, és tagadta, hogy ő a kiürítésre adott volna utasítást.

 

„Ilyen utasítás soha nem hangzott el. A kezelés és az intenzív ellátás bővítésének a feltételeit kellett biztosítaniuk.”

Néhány nappal később már azt mondta, a miniszteri utasításokat a hippokratészi eskü szellemében adta ki, vagyis az alapján, hogy „a beteg érdeke a legfőbb törvény”. Egyelőre nem tudni, pontosan hogy nézett ki ez az utasítás, mert a minisztérium arra hivatkozva nem adta ki, hogy döntéselőkészítő anyagnak számít. A Helsinki Bizottság aztán adatkérési pert indított érte.

Másfelől egy ilyen intézkedés akár javíthatná is a túlélési esélyeket, ha azt vesszük, hogy a betegek otthon kisebb eséllyel kapják el a koronavírust, mint egy kórházban (nem beszélve más kórházi fertőzésekről). Ráadásul az összesített halálozási adatokat egy sor más tényező befolyásolhatja az enyhe influenzajárványtól a járvány alatt megcsappant közúti forgalomig.

Éppen ezért érdemes lesz figyelni a május-júniusi halálozási számokat is, amikor akár a kórházkiürítés hatásai is erősebben jelentkezhetnek.

 

 

 

 

 

Teljes cikk és lista a portfolio.hu-n.