A miénk lenne Bécs és még Dél-Németország is!

Egészen komoly és részletes tervek voltak készen egy atomháborúra a NATO ellen.
Hatalmas nukleáris háború kirobbanásával számolt a Szovjetunió és a NATO első csapására egészen elsöprő válasz érkezett volna Magyarország részvételével.
A „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű akciót 2005-ben hozta nyilvánosságra a lengyel kormány, sok más korábban titkosított szovjet inváziós tervvel együtt, mint például a Duna-hadművelet, melynek keretein belül a Varsói Szerződés országai (köztük Magyarország) lerohanta Csehszlovákiát a prágai tavaszt követően.
A haditerv 1979-ben készült el, egy olyan fiktív szcenáriót tartalmaz, melyben az robbantja ki a harmadik világháborút, hogy a NATO nukleáris csapást indít a Varsói Szerződés országai ellen. Ellentétben tehát a korábban említett Operation Unthinkable-lel, a szovjet vezetés a védekezés fontosságával ideologizálta meg az egyébként kifejezetten offenzív jellegű hadművelet létrehozását.
Lengyelországban a kommunista vezetés arra számított, hogy Gdansk kikötővárost és Varsót, a fővárost veszi célba a rivális katonai szövetség atomfegyverekkel, de támadásra számítottak Csehszlovákiában is. Ezt azzal magyarázták, hogy a NATO logikusan először megpróbálja elvágni a Kelet-Németországban állomásozó szovjet, illetve NDK-s haderők utánpótlási vonalait, majd utána hagyományos fegyverekkel indít támadást a térségben. Lengyelországban a kommunista vezetés körülbelül 2 millió civil áldozattal – ez az akkori lengyel lakosság kb. 6-8%-a volt -, és a hadsereg jelentős részének megsemmisülésével számolt.
Ezután megindult volna a szovjet blokk ellenakciója. A „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű hadművelet első szakasza egy nukleáris támadás megindítása lett volna, mely során a szovjetek sűrűn lakott nagyvárosokat vettek volna célba nukleáris arzenáljukkal. Ekkor a Szovjetunió körülbelül 30 ezer nukleáris robbanófejjel rendelkezett, ami nagyobb mennyiségű atomtöltetet jelentett, mint a világ többi részének arzenálja összesen, beleértve az Egyesült Államokat.
A szovjet vezetés atomfegyvereivel elsősorban Nyugat-Németországot, Belgiumot, Dániát, Olaszországot és Hollandiát vette volna célba.
AZT TERVEZTÉK, HOGY NUKLEÁRIS FEGYVEREK ALKALMAZÁSÁVAL TELJESEN MEGSEMMISÍTIK STUTTGARTOT, MÜNCHENT, NÜRNBERGET, BRÜSSZELT, ANTWERPENT, AMSZTERDAMOT, VICENZÁT, PADOVÁT ÉS VERONÁT IS.
Ezen kívül kisebb atomfegyverekkel támadták volna Bécset is, illetve a dán Sjælland szigetét is, annak kulturális fontossága miatt. A pusztítással azt akarták elérni, hogy a NATO-országok haderőit demoralizálják, illetve kifejezetten Brüsszel megsemmisítésével a NATO-vezérkart akarták lefejezni.
Ezután megindult volna a szárazföldi támadás, melyben kulcsfontosságot játszott volna a Cseh Néphadsereg (CSLA), illetve a Magyar Néphadsereg (MN) is. A kommunista vezetés azt tervezte, hogy a magyar haderő gyorsan meg tudja hódítani majd az atomcsapást elszenvedett Ausztriát, melynek katonai és politikai vezetése megsemmisülne a Bécset ért atomcsapások során. Az osztrák fővárost a szovjetek két darab 500 kilotonnás atombombával akarták megtámadni – egy ilyen detonáció körülbelül 40 négyzetkilométernyi területet tarol le, illetve durván 275 négyzetkilométeres körzetben okozhat egyéb sérüléseket, így vélhetően Bécs nagy része is lakhatatlanná válna.
A MAGYAR NÉPHADSEREG AUSZTRIA MEGHÓDÍTÁSA UTÁN A CSEHEKKEL EGYÜTTMŰKÖDVE BENYOMULT VOLNA A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG DÉLI RÉSZÉRE, ELFOGLALVA MÜNCHENT, STUTTGARTOT ÉS NÜRNBERGET IS.
Északon pedig a Szovjetunió Német Demokratikus Köztársaságban állomásozó csapatai, illetve az NDK hadereje, a Nemzeti Néphadsereg (NVA) döntő ütközetet vívtak volna a NATO NSZK-ban állomásozó alakulatai ellen. A Varsói Szerződés hagyományos szárazföldi csapatai egészen a Rajnáig nyomultak volna előre, elfoglalva ezzel Németország stratégiai fontosságú területeit.
A különleges egységek, a szovjet haditengerészet, illetve a Varsói Szerződés országainak légiereje közben mindent megtenne azért, hogy megsemmisítse az Egyesült Államok csapásmérő képességeit Németországon kívül. A szovjet vezetés számított arra, hogy az Egyesült Államok nem nézne ölbe tett kézzel egy ilyen inváziót, viszont azt tervezték, hogy különleges műveleti egységek bevetésével le tudnák szerelni az amerikai nukleáris arzenál egy részét, illetve a haditengerészet és a légierő segítségével használhatatlanná tudnák tenni az amerikai repülőgép-hordozókat, illetve a szárazföldi repülőterek egy részét.
A SZOVJET VEZETÉS AZT REMÉLTE, HOGY AZ EGÉSZ AKCIÓ HÉT NAP ALATT SIKERREL JÁR, MAJD MIUTÁN ELFOGLALJÁK NÉMETORSZÁGOT, A NATO-ERŐK INKÁBB VISSZAVONULÓT FÚJNAK ÉS KAPVA KAPNAK AZ ALKALMON, HOGY BESZÜNTESSÉK A HARCOKAT.

Szeretlek Egerszeg