A nagy átverés

1963-ban mutattak be a mozik ezzel a címmel egy francia film vígjátékot, a főszereplő Louis de Funès volt. A mi , mai filmünknek ugyanezt a címet adhatjuk. Csak nem film és nem vígjáték, hanem két és félmillió nyugdíjas valósága.

Több mint tíz éve 28.500 forint a minimál nyugdíj. Közel 18 ezer nyugdíjasnak ennél is kevesebb a havi juttatása. A Magyar Államkincstár adatai szerint közel 532 ezren kapnak 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss megállapítása szerint pedig tovább emelkedett a nyugdíjasok körében a relatív jövedelmi szegények aránya.
Relatív jövedelmi szegények azok, akiknek jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt. Ez 2018-ban havi 93 312 forint volt hivatalos számítás szerint.
2018-ban a relatív jövedelmi szegények aránya 11% volt. 2010-hez viszonyítva több mint a duplájára emelkedett, akkor még csak 4,6% volt.

Most pedig következzen a nagy átverés. Nem is egy, hanem legalább kettő és még egy fél.

Nagy átverés 1.
2001 előtt a nyugdíjak változását 30 százalékban a tárgyévi várható inflációhoz, 70 százalékban pedig a keresetek változásához kötötték. 2001-ben, az első Orbán-kormány vezette be a svájci indexálást, amely szerint a nyugdíjakat 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a keresetek változásának arányában módosítják. Ez a változás a nyugdíjasokat mintegy ötvenmilliárd forinttal rövidítette meg.

A svájci indexálást 2009 májusában,- a válság miatt- a Bajnai-kormány átmenetileg, a helyzet javulásáig felfüggesztette, az Orbán-kormány pedig 2011-ben végleg eltörölte.
Így 2010 óta a nyugdíjak kizárólag a várható infláció arányában változnak.

Ez azt jelenti, hogy pl. 2017-ben a 2,4% tényleges nyugdíjemelés helyett a svájci indexálással számítva 7,65%-kal, 2018-ban a 3% emelés helyett 7,15%-kal kellett volna emelni a nyugdíjakat. 2019-ben pedig a 3,4% helyett 6,7%-kal.

A kormány a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről beszél, ami a nyugdíjasok életszínvonalának konzerválását, a gazdaság javulásának minden eredményéből való kizárását jelenti. De a reálérték megőrzés sem igaz.

Nagy átverés 2.
2019 évben a KSH hivatalosan 3,4% átlagos általános fogyasztói áremelkedést állapított meg. A nyugdíjak is ennyivel emelkedtek a novemberi kiegészítéssel együtt.

A nyugdíjas infláció azonban a valóságban sokkal magasabb, mint az általános áremelkedés, ugyanis élethelyzetükből adódóan a nyugdíjasok fogyasztása eltér az általános fogyasztástól. A nyugdíjasok a legtöbbet alapvető élelmiszerekre, egészségügyi kiadásokra költenek, egyes csoportjaik még plusz élvezeti cikkekre.
2018-ban ezen termékek és szolgáltatások ára átlagosan 7,8 %-kal emelkedett, miközben a nyugdíjak csupán 3,4%-kal. Vagyis a legjelentősebb kiadási tételeket nézve a nyugdíjak reálszinten 4,1%-ot veszítettek az értékükből.

És még egy fél átverés:
Időről időre előfordul, hogy hivatalosan alulbecsülik az inflációt. Ha alulbecsülik, akkor kevesebb a nyugdíjemelést az adott évben, mint az infláció. A nyugdíjasok ilyenkor kénytelenek várni egészen novemberig, amikor megkapják a törvény szerint járó, elmaradt emelést, egy összegben, egész évre. Tehát hitelezhetnek pár tíz milliárdot az államnak januártól novemberig. Ez történt 2019 évben is.

A kormány 2020-ra 2,8 százalékos nyugdíjemelést irányozott elő a költségvetésben jelzett infláció alapján.
A magyar nyugdíjasok pedig ülnek a moziban, egy nagyon rossz filmet néznek és még sokan tapsolnak is hozzá.

Források: KSH, Államkincstár, Menedzsment Fórum, G7.hu.

Szerző: Sós Csaba/facebook