A nyilvánosság előtt ellenzi az adó ötletét a kormány, a háttérben azonban már azt számítgatja, hogy mennyi pluszadót kell majd a Magyarországon megtelepedett külföldi leánycégeknek befizetniük

Az országok közötti adóversenynek szabna gátat a globális minimumadó, amely 15 százalékban határozná meg a társasági adó kulcsát. Ez Magyarországon csak kilenc százalékos. A kettő közötti különbözetet a cégeknek a székhelyük szerinti országban kell befizetniük. A Pénzügyminisztérium számításai szerint 24–160 milliárd forint lehet ez az összeg – írja a Szabad Európa.

Mintegy két-háromezer vállalatot érinthet a formálódó globális minimumadó, vagyis ennyi, 750 millió eurós éves árbevételt elérő külföldi vállalatnak van leánycége Magyarországon – derült ki a portál birtokába került háttéranyagból, amelyet a Pénzügyminisztérium (PM) készített.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását. A részletes javaslatok 2020 végén láttak napvilágot, de azóta is folyamatosan alakul, formálódik a tervezett szabályozás, és várhatóan 2023-ban vagy 2024-ben hatályba is lép.

„A világon sok cég a kedvezőbb adókulcsot alkalmazó országokban vallja be a jövedelmét, így jóval kevesebb társasági adót (tao) kell fizetnie, mintha ott jelentené be, ahol a valós tevékenységet végzi” 

 

– mondta a Szabad Európának Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója.

Magyarországon a társasági adó csak az egyik eleme az adórendszernek. A 27 százalékos áfa mellett helyi iparűzési adót (hipa), energiaadót, tranzakciós illetéket, jövedéki adót, bankadót fizetnek a cégek, de a béreket terhelő adóék a családi kedvezmények nélkül is 45 százalék körül alakul, amit a cégeknek kell befizetniük.

A társasági adó esetében többféle kedvezményt is igénybe lehet venni, amelyek csökkentik az adóalapot.

A szakértő szerint a globális minimumadó hátrányosan érintené azt a külföldi vállalatot, amely a kedvező társasági adókulcs miatt választotta Magyarországot.

 

„A globális minimumadó bevezetésével ez az előnye eltűnne Magyarországnak”

 

– mondta a szakértő.

A nagy kérdés az, hogy milyen adókat lehet a minimumadóból levonni. A Pénzügyminisztérium jelenlegi tanulmánya arra alapoz, hogy a helyi iparűzési adót le lehet majd vonni az adóalapból.

„Ha ez megvalósul, akkor nem lesz olyan nagy baj Magyarországon. A Pénzügyminisztérium adatai szerint, ha a hipát el lehet számolni, akkor az effektív, vagyis a valódi adókulcs a cégek esetében 26 százalék lenne, ami magasabb, mint a 15 százalékosra tervezett minimumadó” 

 

– mondta.

Radnai Károly szerint azért ilyen magas a két adó házasítása, mert iparűzési adót a veszteséges cégek is fizetnek, míg társasági adót csak a nyereségesek.

„A magyar adatokon végzett elemzésünk azt mutatja, ha a vállalkozások effektív adókulcsát egyszerűen a számviteli eredmény alapján határozzuk meg, úgy az effektív adókulcs az egyes vállalatok esetében rendkívül széles sávban szóródhat”

 

– olvasható a dokumentumban.

Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyeket súlyosabban, és lesznek, amelyeket kevésbé vagy egyáltalán nem érint a globális minimumadó bevezetése.

Orbán a harcias beszéd ellenére, a háttérben az adó bevezetésére készül

„Senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába” 

 

 fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter az adóval kapcsolatban. Orbán Viktor pedig azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy ez az adóemelés méreg a magyar gazdaság számára. Azt is mondta, hogy Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, ami nemzetközi szinten adóemelést írna elő, és rontaná a magyar versenyképességet.

A PM anyagában viszont az olvasható,

 

„A javaslat megvalósulása esetén ugyanakkor úgy látjuk, hogy annak gazdasági hatása jelentős mértékben a javaslat technikai részletein múlhat, ezért mindvégig aktívan képviseltettük magunkat a javaslattal kapcsolatos technikai szintű egyeztetéseken is.”

 

Radnai Károly szerint a magyar kormány komolyan vette a minimumadó bevezetésének hírét, és más országokhoz képest, sokkal előrébb jár a tárgyalásokban.

 

„Ebben az is közrejátszik, hogy az elmúlt 25 év összes kormánya arra törekedett, hogy befektetőcsalogató legyen a magyar adórendszer.”