A csúcsdráguló élelmiszer a paradicsom, aminek kilós átlagára egyetlen év alatt, 2021 márciusa és 2022 márciusa között 42,1 százalékkal emelkedett. Így amiért tavaly még csak 894 forintot kellett fizetni, azért immár 1 270-et kell. A paradicsomtól nem sokkal maradt el a rétesliszt, aminek a kilós átlagára 40,7 százalékkal, 221 forintról 311 forintra emelkedett. A drágulási toplista harmadik helyezettje pedig a tejes margarin lett, ebből a termékből egy 200-250 grammos darab átlagosan 38,3 százalékkal kerül most többe, mint tavaly ilyenkor – 303 forint helyett 419 forint.
A top három dráguló után a negyedik helyen a csirkecomb következik, ennek a kilós átlagára 660 forintról 884 forintra emelkedett a vizsgált időszakban, míg a zsemle darabja 30 forintról 40-re duzzadt, ami 33,3 százalékos áremelkedés 1 éves távlatban. Ezen felül viszont még további 5 termék volt, ahogy a grafikonon látszik is, aminek az ára több mint 30 százalékkal emelkedett. Ezek között ott van még a fehér és a félbarna kenyeret, a trappista sajt, az akácméz és a falburkoló csempe is.
A drágulás üteméről szomorú képet fest, hogy annak havi mértéke is jóval ,meghaladja az elmúlt hónapokban megszokottat, akár a tavalyi évben megszokottat. A fogyasztói árak átlagosan 1,0%-kal nőttek. Az élelmiszerek 2,0, ezen belül a margarin 7,5, az idényáras élelmiszerek 5,5, a baromfihús 3,3, a sajt 3,2, a kenyér 3,0, a tejtermékek 2,7, a sertéshús 2,6%-kal drágább, a csokoládé és kakaó 1,1, a cukor 0,4%-kal olcsóbb lett.
Jellemzően a nyugdíjasok és az alacsony jövedelműek érzik meg a legjobban az árdrágulást.
Az élelmiszerek átlagosan 13 százalékkal, azaz az általános inflációt jóval meghaladó mértékben drágultak. Élelmiszerekre bontva pedig máris sötétebb a kép a nyugdíjasokra vetítve, az ő esetükben ugyanis az élelmiszer infláció 13,4 százalékos, azaz 0,4 százalékponttal magasabb, mint a teljes lakosságra vetítve.
Az alacsony jövedelmű háztartások esetében még durvább volt a drágulás, esetükben 13,6 százalékos volt a fogyasztói árindex. Az össztársadalomra vonatkozónál tehát 0,3, míg a nyugdíjasokra vetítettnél 0,2 százalékkal magasabb magasabb áremelkedést kellett lenyelniük.
Ami viszont a nyugdíjasok szempontjából a legfontosabb, hogy az őket leginkább érintő az élelmiszerekre vonatkozó drágulás már túllépte a társadalom egészére vonatkozót. Ezen felül egy 160 ezer forint körüli nyugdíjból nehezebb kijönni a hó végén, mint mondjuk egy átlagos munkabérből.
A koronavírus előtt csak nosztalgikus panaszkodásnak hathatott, hogy 5-10 éve mennyivel többet ért a magyarok nyugdíja. A járvány és az orosz-ukrán háború által mostanra kialakított gazdasági helyzetben viszont kezd egyre inkább a hétköznapok realitásává válni.
via. Penzcentrum