A régiónkban Magyarországon gondolják a legtöbben, hogy Ukrajnának le kellene tennie a fegyvert

Egy közép-kelet-európai kutatás szerint a magyarok 36 százaléka véli úgy, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát. Azt pedig nálunk gondolják a legkevesebben, hogy a nyugatnak a jelenleginél jobban kellene segítenie Ukrajnát. Különösen a lengyel közvéleményhez képest éles a kontraszt.

A magyar válaszadók 36 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „Ukrajnának meg kellene adnia magát Oroszországnak” – erre jutott egy június-július folyamán készült nemzetközi kutatás.

A felmérést a Free Press for Eastern Europe civil szervezet megbízásából a Kantar Public végezte hat kelet-európai országban (Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában). Az online kérdőívet mind a hat országban ezren töltötték ki, a válaszadók a 18-65 év közötti népességet reprezentálják.

A kutatás magyarországi eredményeiről korábban már írtunk. A nemzetközi összehasonlító adatokat Jowita Radzinska lengyel szociológus ismertette a Free Press for Eastern Europe Science+ projektjének november 15-i konferenciáján.

Mérsékelt érdeklődés

A magyar válaszadók 85 százaléka mondta azt, hogy szokott beszélgetni az ukrajnai háborúról, ami nagy számnak tűnik, de valójában Szlovákiával együtt nálunk a legalacsonyabb a háborúról beszélgetők aránya.

Azt mindössze 29 százaléknyian mondták, hogy gyakran beszélgetnek olyanokkal a háborúról, akik más véleményen vannak, mint ők.

Ez a hat ország közül a legalacsonyabb arány, Bulgáriában például a válaszadók 50, Romániában 52 százaléka diskurál rendszeresen a háborúról más véleményűekkel.

A magyar válaszadók 34 százaléka fogyaszt több hírt a háború hatására. Ezzel a háború iránt kevésbé érdeklődő országok közé tartozunk, Romániában 52, Lengyelországban 60 százaléknak lett intenzívebb a hírfogyasztása a háború kitörése óta.

Egyéb aktivitásra is csak a magyarok viszonylag kis hányadát sarkallta a háború. Például a válaszadók mindössze 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bojkottálta olyan cégek termékeit, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. A régióban Lengyelország emelkedik ki ebben a tekintetben, ahol 42 százalékos volt a bojkottálók aránya.

A magyar válaszadók 51 százaléka számolt be viszont arról, hogy  a magyartól eltérő nyelven is követi a háborúról szóló híreket. Ennél aktívabb külföldi médiafogyasztást csak Romániában mértek a kutatók, 52 százalékkal.

Attitűdök Ukrajna támogatása ellen

A válaszadók háborúval kapcsolatos vélekedései alapján Magyarország az Ukrajna támogatását leginkább ellenző kelet-közép-európai országok közé tartozik.

Mint említettük, nálunk a legmagasabb, 36 százalékos azok aránya, akik szerint Ukrajnának meg kellene adnia magát Oroszországnak. Ennél alig valamivel többen, 40 százaléknyian gondolják úgy, hogy nem lenne kívánatos az ukrán fegyverletétel. A legerősebben ukránpárti lengyeleknél mindössze 8 százalék mondta azt, hogy Ukrajnának meg kellene adnia magát, és 84 százalék nem értett egyet ezzel az állítással.

A magyar válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadása igazolható, ennél többen (41 százaléknyian) csak Bulgáriában találtak felmentést az orosz agresszióra, míg a lengyelek mindössze 5 százaléka véli igazolhatónak az inváziót.

A magyarok 27 százaléka azzal az állítással is egyetértett, hogy „Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, hogy elmozdítsa a nácikat a hatalomból”. A nácítlanítás narratíváját ugyanakkor Szlovákiában (32 százalék) és Bulgáriában (39 százalék) is többen magukévá tették, míg Lengyelországban csak 10 százaléknyian értettek egyet vele.

A magyarországi kitöltők 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nyugatnak nem kellene a jelenleginél több segítséget ajánlania Ukrajnának, 46 százalék pedig úgy gondolja, hogy Magyarországnak nem kellene részt vállalnia Ukrajna újjáépítésében.

Összességében a hat vizsgált ország közül a magyar válaszadók ellenzik leginkább Ukrajna erősebb támogatását.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy négy országban is többséget kapott az az álláspont, amely szerint a nyugatnak nem lenne szabad a jelenleginél több segítséget adnia. Csupán Lengyelországban (69 százalék) és Romániában (50 százalék) foglalt állást a válaszadók többsége a nyugati támogatás felpörgetése mellett.

Az elmúlt hónapokban a Lakmuszon számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan terjed a magyar nyilvánosságban az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, jellemzően az orosz narratívákat erősítő dezinformáció.

Megírtuk, hogyan terjesztik a dezinformációt a közösségi médiában a “hiperaktív kommentelők”; bemutattunk egy putyinista híreket osztó hálózatot; és megnéztük, hogyan jelennek meg a háborús hírek Bayer Zsolt vlogján vagy az Origón.

(Nyitókép forrása: Dmytro Smoliyenko/NurPhoto/NurPhoto via AFP)

https://www.lakmusz.hu/a-regionkban-magyarorszagon-gondoljak-a-legtobben-hogy-ukrajnanak-le-kellene-tennie-a-fegyvert/