A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG

Mitikus szinten működik, ahogy a férfi testi adottságokat, a széles vállat, erős combot szoborszerűen túlformáló, rohamosztagos egyenruhába bújt arctalan belorusz rendőrök és a tüntetésekre is a női hadviselés leglefegyverezőbb eszközével, választékosan csinos megjelenésükkel felszerelkezett nők ütköznek össze. Harcuk egyébiránt a Szabadság fogalma körül zajlik. Soha riportfotósoknak ilyen jó dolguk nem volt: a kontraszt a felek között nem is lehetne jelentéstelibb. Védtelen, gyenge és vonzó egyéni karakterű nők, versus brutális és személyiség nélküli férfiak. Individumok versus falanx. Jelenidejű versus idejétmúlt. Mialatt végig érezzük, az erő, ahogy az igazság, mégiscsak a gyengébbik nemmel van. A csatasorba fölsorakozott, terrorra kiképzett férfiak, ahogy arról megrázó képek tudósítanak, egy-egy nőt el tudnak ragadni ugyan, de a drámába meg van írva már: a győzelem akkor sem lesz az övék.
(btw: van most alávalóbb férfi Európában a belorusz karhatalmistánál?)

Ágoston László