A volt kubai diktátornak Fidel Castronak emelt szobrot Putyin

Fidel Castro kubai vezető szobrát avatta fel Moszkvában az orosz és a kubai elnök.
Fidel Castro kubai vezető szobrát avatta fel Moszkvában a Vlagyimir Putyin orosz és Miguel Díaz-Canel kubai elnök./Kép. kremlin.ru

Vlagyimir Putyin legendás személyiségnek, valamint a 20. század egyik legragyogóbb és legkarizmatikusabb vezetőjének nevezte Fidel Castrót, aki életét az elnyomott népek szabadságáért folytatott küzdelemnek szentelte.

Egy sokórás vele folytatott beszélgetés él az emlékezetemben. Különösen a legutóbbi, 2014. júliusi beszélgetésünk. Olyan dolgokról beszélt, amelyek figyelemre méltóan összhangban vannak a korral – a többpólusú világrend kialakulásának idejével. Hogy a függetlenség és a méltóság nem adható fel, minden nemzetnek joga van a szabad fejlődéshez, a saját útja megválasztásához, és hogy egy valóban igazságos világban nem lehet helye diktátumoknak, fosztogatásnak és neokolonializmusnak

– mondta az orosz elnök Fidel Castróra visszaemlékezve, aki igazi gyilkológép volt, mégis példaképként tekintenek rá.

A három méter magas Castro-bronzszobor felállítására az orosz védelmi minisztérium tett javaslatot.

Az emlékmű tervezésére az Orosz Hadtörténeti Társaság által kiírt zárt pályázatot Alekszej Csebanyenko szobrász és Andrej Belij építész nyerte.

Kuba és Oroszország közös ellenséggel áll szemben

A szoboravatást követő tárgyaláson Putyin síkra szállt a Castro idejéig visszanyúló kétoldalú együttműködés elmélyítése mellett.

A szombat óta Moszkvában tartózkodó Miguel Díaz-Canel igazságtalannak nevezte a Moszkva és Havanna ellen bevezetett szankciókat.

Emlékeztetett arra, hogy Kuba rendszeresen elítéli az Oroszországgal szemben bevezetett gazdaság büntetőintézkedéseket, valamint hogy Moszkva az évek során nemegyszer egyértelművé tette: elfogadhatatlan számára a NATO közeledése Oroszország határaihoz.

Oroszországnak és Kubának közös ellensége van: a jenki birodalom, amely a világ nagy részét manipulálja. Ki tudná ezt nálunk jobban? Mi már több mint 60 éve saját bőrünkön tapasztaljuk ezt, mivel blokád alatt állunk

– mondta Miguel Diaz-Canel.

Az európai vádak egybeesnek az Egyesült Államok érdekeivel

A kubai vezető méltatta Oroszország szerepét a többpólusú világhoz való átmenetben. Mint mondta, a Moszkvával szemben megfogalmazott európai vádak mindenben egybeesnek az Egyesült Államok érdekeivel. Miguel Díaz-Canel az orosz parlamentben elmondott beszédében az ukrajnai válság okát az Egyesült Államok „agresszív politikájában” és a NATO-nak az orosz határok felé való terjeszkedésében nevezte meg.

A 2016-ban, 90 esztendősen elhunyt Fidel Castro a kubai forradalom egyik vezetője volt. 1959-től 2008-ig irányította Kubát. Az ő kormányzása alatt robbant ki 1962-ben a szovjet–amerikai nukleáris háborúval fenyegető karibi rakétaválság a titokban a szigetországba telepített szovjet csapásmérő eszközök miatt.

Az akkori és a jelenlegi világpolitikai krízis közötti lehetséges párhuzamokkal kapcsolatban az MTI szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy fogalmazott:

A válságok különbözők, noha akkor is és most is a köztünk és az Egyesült Államok vezette kollektív Nyugat közötti összeütközésről volt szó.