Agyhalottak a köbön!

A magyarok elutasítják, hogy Brüsszel járvány idején feltételekhez kösse a gazdasági segítséget – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb kutatásából.

Mint Mikulás-csomagban a szaloncukor és a virgács, úgy van párban az EU-költségvetés és a jogállamiság. A legmagasabb szintre került az idegjáték.

A Századvég kutatása alapján a magyarok több mint háromnegyede (78 százaléka) hallott arról, hogy Brüsszel az uniós támogatások kifizetését „jogállamisági kritériumok” teljesüléséhez kötné, míg a 21 százalékuk nem értesült erről.

A megkérdezettek 61 százaléka úgy véli, hogy az Európai Uniónak nincs joga az említett módon beavatkozni az ország belügyeibe, mivel a jogállamisági kérdésekről a magyar választóknak kell véleményt mondaniuk az országgyűlési választásokon, ezzel szemben 34 százalékuk egyetért Brüsszel forrásmegvonási törekvéseivel.

A válaszadók 81 százaléka helytelennek ítéli, hogy járványhelyzetben az Európai Unió feltételekhez kötné a pénzügyi segítséget, azonban a 15 százalékuk ezt nem kifogásolná. A megkérdezettek csaknem kétharmada (64 százaléka) úgy gondolja, Brüsszel nem szólhat bele abba, hogyan kívánnak élni a magyarok, ezzel szemben a 30 százalékuk jogosnak ítéli az európai uniós beavatkozást. Kiemelték továbbá, hogy a válaszadók 63 százaléka szerint Brüsszel nem alkalmazhat kettős mércét, illetve Magyarországot nem lehet megfosztani az uniós forrásoktól, 29 százalékuk volt eltérő állásponton.

A magyar kormánykommunikációban hangsúlyosan megjelenő vétó egyelőre olyan, mint egy szándéknyilatkozat. Vagy kompromisszum lesz, vagy uniós válság.

A megkérdezettek 72 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az uniós források kifizetését az LMBTQ-jogok szélesebb érvényesülésének biztosításához kössék, ugyanakkor 20 százalékuk támogatná ezt.

Ezzel összefüggésben a magyarok csaknem háromnegyede (74 százaléka) ellenzi, hogy egy tagállam kizárólag akkor juthasson uniós támogatáshoz, ha elfogadja, hogy aktivista szervezetek óvodákban és iskolákban LMBTQ-érzékenyítést szervezzenek, ezzel szemben a 19 százalékuk ezt nem kifogásolná.

Ezen felül a válaszadók 81 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlók kvóta szerinti elosztásától tegyék függővé az uniós források folyósítását, míg a 13 százalékuk támogatná ezt a konstrukciót.

Az igazságügyi miniszter szerint Magyarország nagyon uniópárti állam, de sosem enged politikai zsarolásnak.

A kutatás kitért a hagyományos családmodell védelmét célzó alaptörvény-módosítási javaslat megítélésére is. A felmérés szerint a megkérdezettek 97 százaléka egyetért azzal a jelenleg is hatályos alaptörvényi rendelkezéssel, miszerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, ezzel szemben a 2 százalékuk eltérő véleményt fogalmazott meg.

Ezen felül a válaszadók csaknem háromnegyede (73 százaléka) támogatja, hogy váljon az alaptörvény részévé a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának védelme, illetve a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelés biztosítása, míg a 22 százalékuk ellenzi a tervezett módosítást.

Ehhez hasonlóan a megkérdezettek 70 százaléka helyesli annak kimondását, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, továbbá az anya nő, az apa pedig férfi, ezzel szemben a 27 százalékuk eltérően vélekedik.