Alessandro Miani: A koronavírus lehet szálló porral is terjed

0

A légszennyezettség és a betegségek kapcsolata talán nem magától értetődő, az elmúlt évtizedekben mégis sokan meglátták a kettő közötti összefüggéseket: a malária szó például az olasz „mal’aria” (rossz levegő) kifejezésből ered, ahogy azt is megtanulták az emberek, hogy ha kellemetlen szagokat, például szennyvizet éreznek a levegőben, ott kórokozókra lehet számítani.

A közvetlenebb kapcsolatra viszont több kutató igyekszik rávilágítani.

„Összefüggés fedezhető fel a levegőben szálló részecskék magas koncentrációja és a COVID–19-járvány fertőzéses eseteinek száma között”

– ebből a hipotézisből indít egy olasz kutatócsoport előzetes (vagyis a szokásos tudományos felülvizsgálati procedúrán még át nem esett) tanulmánya.

A kutatók arra alapoznak, hogy a szálló por (vagyis a levegőben eloszlatott, 10 mikronnál kisebb átmérőjű, finomszemcsés anyagok) bizonyítottan hatékony hordozója különböző kémiai és biológiai szennyezőanyagoknak, például a vírusoknak – korábbi tanulmányokat már bizonyították, hogy az influenzavírusok, a légúti óriássejtes vírusok és a kanyaróvírusok is képesek rátapadni a szálló porra.

A kutatók az olasz regionális környezetvédelmi hivatalok február 10. és 29. közötti légszennyezettségi adatait hasonlították össze a koronavírus-fertőzéses esetek alakulásával. Az összefüggés a Lombardiát is magába foglaló Pó-síkság vidékén a legjelentősebb: a körülbelül a magyar Alföld méretével megegyező területen februárban különösen magas volt a szállópor-koncentráció, és a vírus terjedése is messze itt volt a legnagyobb mértékű.

„A porral is terjed a vírus, mert hordozóként viselkedik. Minél több van belőle, annál több út nyílik a fertőzések előtt. Csökkenteni kell a kibocsátásokat, és reménykedni a kedvező időjárásban”

– mondta Alessandro Miani, az olasz környezeti orvostudományi társaság (SIMA) elnöke.

Az olasz aeroszoltársaság (IAS) közleménye szerint a kutatási eredmények egyelőre limitáltak, ezért tovább kell vizsgálni a légszennyezettség és a vírus terjedése közötti lehetséges kapcsolatot.

A Bolognai Egyetem kémiai tanszékének professzora, Laura Tositti is óvatosságra int:

„A vírusok általában nem maradnak biológiailag aktívak, hacsak nem nagyon kedvezőek a körülmények.”

Egy szintén friss amerikai előzetes tanulmány szerint három órán keresztül marad biológiailag aktív a SARS-CoV-2.

Az eredményekről beszámoló Economist megjegyzi: a jelenségre az is magyarázatot adhat, hogy a szálló por nem azért súlyosbítja a vírus terjedését, mert a részecskékre tapadva terjed, hanem egyszerűen a magas légszennyezettség megviseli az emberi szervezetet, a tüdőt és a légutakat, és ezért az ilyen területeken élő emberek könnyebben fertőződnek, majd betegednek meg a járványban.

Bármelyik magyarázat is igaz, az biztos, hogy a levegő szennyezettségének, a szálló por koncentrációjának csökkentése újabb eszköz lehet a vírus terjedésének megfékezésében.

És hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a levegő tisztán tartásával megelőzzük a koronavírus további terjedését?

A Levegő Munkacsoport a következőket javasolja:

– Ne dohányozzunk!
– Ha mégis dohányoznánk, ügyeljünk arra, hogy ezt másoktól távol tegyük, hiszen a dohányfüst is közvetítheti a vírust!
– Minél kevesebbszer használjunk benzines, dízeles járművet!
– Lehetőleg ne fűtsünk szilárd tüzelőanyaggal!
– Ha csak szilárd anyaggal tudjuk otthonunkat melegen tartani, csak száraz fával fűtsünk!
– Semmiképp ne fűtsünk hulladékkal! (A hulladékégetés nemcsak rendkívül egészségkárosító, de jogszabály is tiltja: a szabálysértők 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatóak – akár naponta is.)
– A szabadban se égessünk – se avart, se kerti hulladékot, se mást!

via. Unibo Magazin Italia