Átlátszó: Ismét napirenden a mecseki uránbányászat

Eddig minden alkalommal kudarcba fulladt a mecseki uránbányák újranyitásának ügye. A projektbe invesztáló cég azonban nem adta fel és kérelmezte a bányatelek kialakítását.

Az Átlátszóhoz eljuttatott dokumentumok szerint a Magyar Urán Resources Kft. nemrég bányatelek megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra.

Az összefoglaló tanulmány azt állítja, hogy a bányatelek kialakítása nem járna különösebb problémákkal, azonban az élővilágra már a létesítés is negatív hatást gyakorolna, a működés pedig populációk megsemmisüléshez is vezethet, amennyiben az a karsztvízszint és a talajvízszint jelentős csökkenésével járna. A helyi zöld szervezetek korábban és most is tiltakoznak a bányanyitás ellen, és a pécsi önkormányzat sem támogatja a terveket. A cég viszont nem válaszolt a portál kérdéseire.


2012-ben született kormányhatározat a mecseki uránbányászat újraindításáról. A határozat szerint a külföldi tulajdonú Wildhorse Energy Limited Australia által alapítandó vegyesvállalatban a magyar állam tulajdonában álló Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt., a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és jelképes értékkel az MVM Zrt., illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. vesz részt „a mecseki uránbányászat újraindításának gazdaságossági, egészségügyi, társadalmi, valamint környezetvédelmi és természetvédelmi szempontú megvalósíthatóságát, a kitermeléshez szükséges feltételeket, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersenyag-tartalmát megvizsgáló tanulmány” elkészítéséhez.

Az ausztrál vállalat már 2006-tól mintegy 400 próbafúrást végzett a területen, amelyekből arra jutottak, hogy a több milliárd forintos beruházással újranyitott bányából a következő 20 évben évente 1,2 millió tonna uránércet is kitermelhetnének, 500 munkahelyet hozva létre.

Hogy végül mi okozta a problémát, nem tudni, de a vállalat 2014-ben elállt a beruházástól. 2016-ban a cég jogutódja, a Magyar Urán Resources Kft. újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok.

Borúlátóak a növény-és állatvilágra gyakorolt lehetséges hatásokat bemutató tanulmányok. Az egyik írás rámutat: a szűkített hatásterületen és annak pufferzónájában 46 védett és két fokozottan védett madárfajt, valamint 30 védett növényfajt sikerült megfigyelni.

A pécsi önkormányzat azt válaszolta a portálnak, hogy a céggel nincs semmilyen kapcsolatuk, a városvezetésnek az az álláspontja, amelyet már a 2019-es választások hajrájában, és a választásokat követően is egyértelműen kinyilvánított az atomtemető és az uránbánya ügyében, nem változott azóta sem.

„Pécsnek a gyerekeink, unokáink, dédunokáink és ükunokáink életében is élhető városnak kell lennie. Ezért mindent meg kell tenni, hogy ne legyen atomtemető Pécs mellett. Az élhetőség megőrzése érdekében meg kell akadályozni az uránbánya megnyitását is. E célok eléréséért minden lehetséges jogi eszközt be kell vetni”

 

– mondta a jelenlegi pécsi polgármester 2019-es kampánybeszédében.