ATV: Lehet, hogy Dobrev Klára lesz a főpolgármester-jelölt 2024-ben?

Novák Zoltán szerint van morális aspektusa is annak, ha a momentumos képviselők és Hadházy Ákos nem vesznek részt a parlamenti alakuló ülésen és nem teszik le a képviselői esküjüket, hiszen egy megválasztott képviselő a szavazóktól arra kapott felhatalmazást, az a dolga, hogy képviselje őket. Egy képviselőnek fel kell vennie ahhoz a mandátumot, hogy fizetést kapjon, hogy gyakorolhassa képviselői jogosítványait, hogy legyen mozgástere – mondta érdeklődésünkre a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

Azonban Novák Zoltán azt egy másik „morális gyújtópontnak” nevezte, hogy az ellenzéki oldalon igaz, különböző mértékig és különböző minősítésekkel, de az Orbán-rendszert illegitimnek tartják, van, aki diktatúrának, mások autoriter, tekintélyuralmi rezsimnek.

 

„Ez a kép az Orbán-rendszerről nem koherens, más-más hangsúlyokkal, de az ellenzék folyamatosan beszél róla”

 

– tette hozzá.

 

Az alakuló ülésen való részvétel ugyanakkor felveti azt a kérdést is szerinte az ellenzéki oldalon, hogy ki a valódi rendszer-ellenzéki. Így az, hogy egy ellenzéki képviselő leteszi-e az esküjét nemcsak szimbolikus, hanem stratégiai kérdés is: autoriter rendszernek tartja-e az Orbán-rezsimet, vagy nem. Még perdöntőbb kérdés, ami elvetődik egy ellenzéki politikus számára ez után a vereség után, hogy meg lehet-e verni egyáltalán a Fideszt saját rendszerében.

Az egzisztenciális megfontolások mellett az ezekre adott válaszok határozhatják meg, hogy mit kezd egy ellenzéki politikus a mandátumával – mondta.

Az ellenzéki térfélen az erőviszonyokat az elemző úgy látja: Gyurcsány Ferencnek jelenleg nincs a személyében kihívója,

 

“Márki-Zay Péter elkezdhet verbuválni új pártot, de április 3-án, a súlyos ellenzéki vereséggel olyan kudarcot húzott be, ami lehetetlenné teszi, hogy ő pólusképző erő legyen az ellenzéken belül”.

 

Márki-Zay Péter kapcsán a közbevetésünkre, meglepte-e, hogy a politikust meghívták a köztévébe, Lánczi Tamás 48 perc című műsorába, és el is megy, Novák Zoltán azt mondta: ez leginkább arra utal, hogy a kormányoldal már egyáltalán nem tart Márki-Zay Pétertől, “sőt feltehetően úgy ítélik meg, hogy a jobboldalnak kifejezetten hasznára lehet Márki-Zay ellenzéket megosztó szerepelése és unortodox habitusa”.

Visszatérve az ellenzéki erőviszonyokra és kilátásokra, arra hívta fel a figyelmet: Gyurcsány Ferenc a hétvégén a választásokat értékelve azt mondta, Dobrevvel győztek volna.

Gyurcsány és a DK erőfeszítése arra irányul, hogy maradjon az ellenzéki összefogás,  meglátása szerint legfeljebb tömbösödés jöhet létre.

 

“Mindazonáltal szinte biztos, hogy ezen belül Gyurcsány erőfeszítéseinek nagy része pedig azt célozza, hogy a következő választásokon Dobrev Klára legyen az ellenzék vezetője, Orbán kihívója”.

 

Lehet, hogy Dobrev lesz a főpolgármester-jelölt 2024-ben?

Az elemző a kérdésünkre elképzelhetőnek nevezte, hogy 2024-ben az önkormányzati választásokon Dobrev Klára főpolgármester-jelölt lesz, Karácsony Gergely ellenében, megmérettetve magát egy esetleges előválasztáson.

“De ezt csak akkor fogják megreszkírozni, ha Dobrev valódi eséllyel indulhat el, mert a DK egyszer már megégette magát ezen a terepen” – jelentette ki Novák Zoltán.

Arra, hogy a választások előtt az elemzők azt mondták, hogyha az ellenzék veszít, Gyurcsány akkor is nyertes lesz, ez így van-e, azzal válaszolt:

 

a DK elmúlt tíz évét tekintve ez egy győzelem, Demokratikus Koalíció 16 mandátumot szerzett, meghatározó ereje az ellenzéknek.

 

Gyurcsányék „nem feltétlenül élik meg hatalmas kudarcként” a történteket, jóllehet az ellenzéki térfélen éppen a kudarc felosztása történik – jegyezte meg.

Kérdésünkre, hogy az EP-választásokig Gyurcsány Ferenc egyben tudja-e tartani az ellenzéket, egy ellenzéki összefogás listával indulnak-e 2024-ben, az elemző azt mondta:

 

az EP-választás és az önkormányzati választás is “időközi erőpróba lesz”, a kis pártok számára “nyilván lesz valamilyen nyomás a szövetségkötésre”.

 

Novák Zoltán szerint ugyanakkor nem lesz teljes összefogás, de azt sem gondolja racionálisnak, hogy az ellenzéki pártok mindegyike külön-külön indulna.

 

Az EP-választás lehetőséget nyújt az egyetlen modell kipróbálására, amit eddig még nem alkalmaztak:

 

két egymással finoman rivalizáló ellenzéki szövetség száll szembe a kormányoldallal a választók szavazataiért

 

– mondta az elemző.