Az Amerikai Egyesült Államok készültségbe helyezte a hadseregét az ukrán-orosz konfliktus miatt

Az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett készültségbe, hogy növelje a biztonsági helyzetet a kelet-ukrajnai régióban. Eközben Ukrajnában már tíz tervet is kidolgoztak az esetleges orosz támadásra. Az egyre éleződő helyzet miatt a diplomaták is menekülnek Ukrajnából, amit az ukrán vezetés elhamarkodott döntésnek tart.

Összesen 8500 amerikai katonát helyeztek készültségbe az esetleges orosz invázió miatt az Egyesült Államokban – jelentette be John Kirby, a Pentagon szóvivője. A CNN beszámolója szerint a szóvivő arról is beszélt, hogy még nem született végleges döntés a csapatok bevetéséről.

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere Joe Biden elnök utasítására parancsot adott, hogy készüljenek fel egy lehetséges orosz invázióra Ukrajnában. Kirby elmondta, hogy a fokozott készenlétbe helyezett amerikai csapatok célja a NATO gyors reagálású haderejének megerősítése. Loyd Austin azonban azt is szeretné, hogy „készen álljanak minden más eshetőségre is”.

Amennyiben a NATO aktiválja a reagáló erőket vagy ha romlik a biztonsági helyzet Kelet-Ukrajnában, az Egyesült Államok készen áll további harci csapatokat, logisztikai, egészségügyi, hírszerzési, megfigyelési és felderítési egységeket telepíteni az országba – közölte a szóvivő.

Korábban a CNN arról is beszámolt, hogy az amerikai kormány az utolsó szakaszában van annak, hogy meghatározza, milyen katonai egységeket küld Kelet-Európába. Egy magas rangú tisztviselő szerint Joe Biden Camp Davidben tartott eligazításán megvitatta az amerikai csapatok baltikumi és kelet-európai megerősítésének lehetőségeit.

Joe Biden amerikai elnök azt tervezi, hogy egy videohíváson keresztül konzultál az európai vezetőkkel.

Korábban az Index beszámolt arról is, hogy az Egyesült Államok folyamatosan segíti Ukrajnát a fegyverkezésben. Ukrajnába szombatra megérkezett a 200 millió dollár értékű amerikai fegyversegély, 90 tonnányi hadianyag.

Joe Biden amerikai elnök kezdeményezésére a washingtoni kongresszus még decemberben hagyta jóvá a fegyversegélyt Ukrajnának az orosz katonai fenyegetés miatt. Korábban októberben hatvanmillió dollár értékű katonai felszerelést és 250 millió dolláros támogatást adtak Ukrajnának. Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos közleménye szerint az Egyesült Államok tavaly 650 millió dollár biztonsági támogatást nyújtott, és 2014 óta összesen több mint 2,7 milliárd dollárral támogatta Ukrajna biztonságát.

Ukrajna is felkészült az orosz támadásra

Harkivban több mint tíz lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki az esetleges orosz támadásra – mondta Roman Dudin, a régió Ukrán Biztonsági Szolgálatának (SZBU) osztályvezetője. Elmondása szerint a térség biztonsági és rendészeti szervek készen állnak minden rendkívüli helyzetre.

Roman Dudin megjegyezte, hogy az elmúlt évben a terrorelhárítási központhoz tartozó összes egység több mint 134 gyakorlatot hajtott végre.

Több mint tíz lehetséges forgatókönyvünk is van. Ezek mindegyike alkalmazható, akár teljes vezetőváltás mellett is

– idézi az SZBU harkivi osztályvezetőjét a Korreszpondent. Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők vezérkarának vezetőjével, Valerij Zaluzsnyijjal egyeztettek a lehetséges akciókról és forgatókönyvekről. Roman Dudin ugyanakkor megjegyezte: a bűnüldöző szervek napi rendszerességgel cserélnek információkat, és mindenre fel vannak készülve.

Oleg Kovalycsuk, a Harkivi Állami Határőrség osztályvezetője szerint a határátkelőhelyeken minden átlépő személyt maximálisan ellenőriznek. Elmondása szerint minden rendben van, és nem éreznek nyomást Oroszország részéről.

Menekülnek a diplomaták

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az orosz és az amerikai diplomatákon kívül Nagy-Britannia is visszahívja az ukrajnai nagykövetség néhány alkalmazottját és családtagjaikat az egyre éleződő konfliktus miatt. A Deutsche Welle beszámolója szerint Ausztrália is visszahívja a nagykövetségek dolgozóit. Németország pedig jelezte az Ukrajnában tartózkodó diplomatáinak, hogy segítenek nekik és családtagjainak elhagyni az országot, ha úgy kívánják.

Korreszpondent szerint pedig még tovább bővült a lista, ugyanis a francia kormány hétfőn azt tanácsolta az állampolgárainak, hogy amennyiben tehetik, ne utazzanak Ukrajnába. Lettország szintén a diplomaták evakuálása mellett döntött. A japán kormány pedig Franciaországhoz hasonlóan azt javasolta állampolgárainak, hogy hagyják el Ukrajnát, „amíg a kereskedelmi légi forgalom működik”. Japán hivatalos álláspontja szerint nem kizárt, hogy hamarosan a diplomatákat is kimenekítik.

Magyarország egyelőre nem lép az ügyben, az Index ezzel kapcsolatos megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium azt közölte:

egyelőre nem tervezzük sem a kollégák hazahívását, sem pedig az utazási tanácsok módosítását.

A NATO szerint valós a veszély

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy a NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot. Ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát.

Az ukrán határ közelében tapasztalt orosz csapatösszevonás okozta feszültséggel kapcsolatban a főtitkár azt mondta, az európai biztonságot fenyegető fejlemények miatt a NATO, valamint Finnország és Svédország együttműködése fontosabb, mint valaha. A folytatódó orosz csapatmozgás valós veszélyt hordoz magában – szögezte le a főtitkár.

A NATO arra szólítja fel Oroszországot, hogy a feszültség csökkentése érdekében válassza a diplomácia útjait

– tette hozzá Jens Stoltenberg, aki szerint nincs helye semmifajta fegyveres konfliktusnak Európában. Minden agresszív lépésnek Oroszország részéről súlyos következményei lesznek – fogalmazott.

Az Európai Unió szerint nincs miért evakuálni

Az EU vezetése továbbra is optimista a jelenlegi helyzettel kapcsolatban. Szerintük nincs miért evakuálni, amíg folynak a tárgyalások Oroszországgal. Erről Joseph Borell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai képviselője beszélt. Ugyanakkor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az EU az orosz invázió veszélye miatt sürgősen 1,2 milliárd eurót biztosít Ukrajnának támogatások és hitelek formájában.

Megbeszéltük, hogyan tudja az EU továbbra is támogatni Ukrajnát rövid és középtávon. Ez a csomag segíteni fog a konfliktus miatt támadt igények kielégítésében

– mondta Ursula von der Leyen.

Románia menekülthullámra készül

Miközben az Európai Unió és az Európai Bizottság nyugalommal próbálja kezelni a helyzetet, Románia Ukrajnából érkező menekülthullámra számít.

Most arra készülünk, hogy segítséget nyújtsunk az Ukrajnából érkező menekülteknek. Ez humanitárius kötelezettség

– mondta Vasile Dîncu román védelmi miniszter. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nem számít totális háborúra Oroszország és Ukrajna között.

Nem tudjuk biztosan megmondani, hogy lesz-e háború Ukrajnában, de ha igen, akkor Oroszország számára nagyon magasak lennének a költségek. Ezért jelenleg nem számítunk totális háborúra Ukrajnában

– jelentette ki a román védelmi miniszter.

Ukrajna szerint elhamarkodták a nagykövetségek

Elhamarkodottnak nevezte az ukrán külügyminisztérium az amerikai külügyminisztérium döntését, amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek a jelenlétére nincs feltétlenül szükség.

Tiszteletben tartva a külföldi államok azon jogát, hogy szavatolják diplomáciai képviseleteik biztonságát, az amerikai félnek ezt a lépését korainak és a túlzott elővigyázatosság megnyilvánulásának tartjuk. Valójában az utóbbi időben nem történtek kardinális változások a biztonsági helyzetben: az újabb és újabb orosz agressziós hullámok veszélye 2014 óta állandó, az orosz csapatok Ukrajna határaihoz vonása pedig már tavaly áprilisban elkezdődött

– fejtette ki Oleg Nyikolenko külügyi szóvivő az ukrán sajtónak. Hangsúlyozta: a döntés nem jelenti azt, hogy a nagykövetség minden alkalmazottja távozik. Mint tájékoztatott, a külképviselet továbbra is működik, az alkalmazottak pedig, ha akarnak, távozhatnak.

Az ukrán elnök mindenkit nyugalomra int

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfői videoüzenetében arra kérte az ukrán lakosságot, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és „ne kiabálják, hogy minden odaveszett”.

Mindent kézben tartunk. Nincs ok a pánikra

– szögezte le, miután véget ért a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) hétfői ülése. Az elnök szavai szerint a vezetés azon dolgozik, hogy békésen rendezze a helyzetet Kelet-Ukrajnában.

Mindent tudunk. Mindenre készen állunk. Bízunk a legjobbakban. Ennek érdekében mindent megteszünk partnereinkkel, diplomatáinkkal és katonáinkkal együtt. Ők a mi legjobbjaink, ők védenek meg minket, nekünk pedig őket kell megvédenünk azzal, hogy nyugodtak maradunk, és nem kiabáljuk, hogy minden odaveszett

– fogalmazott az ukrán elnök.

 

 

 

 

Olekszij Danilov, az RNBO titkára úgyszintén nyugalomra szólította fel az ukránokat.

A jelenlegi helyzet teljesen egyértelmű számunkra. Nincs okunk a pánikra. Számunkra semmi újdonság nincs abban, ami ma történik

– fogalmazott Oekszij Danilov. Hozzátette:

Nehéz helyzet van-e most? A mi helyzetünk 2014 óta nehéz.

Az RNBO titkára ugyanakkor emlékeztetett, hogy Ukrajna nincs egyedül. Kiemelte, hogy vannak az országnak partnerei, amelyek támogatására számíthat. Szerinte offenzíva esetén Ukrajna képes lesz önállóan visszaverni a támadást, de megvárja a segítséget.