David Pressman emberi jogi ügyvéd már azelőtt tudta, hogy nehéz idők elé néz, mielőtt férjével és két gyermekével szeptemberben megérkezett Magyarországra, hogy elfoglalja új állását Budapesten az Egyesült Államok nagyköveteként. Pressman a The New York Timesnak mesélt az eddigi magyarországi tapasztalatairól.
A nagykövet nemrég kihúzta a gyufát a kormánypárti politikusoknál, miután a Politicónak nyilatkozva bírálta az Orbán-kabinet tagjait: szerinte a magyar politikusok gyakran beszélnek a béke előmozdításáról, de az uniós szankciók ellenzésétől kezdve az orosz tűzszüneti javaslatokig továbbra is a Vlagyimir Putyin orosz elnök által támogatott nézeteket hangoztatják. Pressman amerikai nagykövet arról is beszélt, nem érti, miért szolgálja az Magyarország érdekeit, ha orosz oligarchákat véd a magyar kormány.
Szijjártó Péter csütörtökön úgy fogalmazott, a nagykövetnek nem dolga beleszólni Magyarország belügyeibe.
„Ha arra kívánja felhasználni a magyarországi tartózkodását, hogy minősítgesse a magyar emberek által elég egyértelmű többséggel megválasztott, a magyar emberek felhatalmazását bíró kormány tevékenységét, akkor nagyon nehéz dolga lesz abban a tekintetben, hogy a két ország közötti együttműködés javítása érdekében eredményesen dolgozzon. Nekünk senki nem mondhatja meg kívülről, hogy miképp éljünk” – fejtette ki a külgazdasági és külügyminiszter az ATV szerint.
Washington aggódva figyeli a magyarországi helyzetet
Pressman most kifejtette, hogy szerinte a magyar kormány által ellenőrzött média „rutinszerűen terjeszti a Kreml dezinformációját és Amerika-ellenes retorikáját, és ez aggasztó az Egyesült Államok számára”. Ezután arról beszélt, hogy a magyar tisztviselőkkel való találkozók általában civilizált és pragmatikus hangvételűek, de gyakran azzal kezdődnek, hogy a vendéglátó azt mondja: „Nagykövet úr, örülök, hogy megismerhetem. Tudom, hogy a nemek közötti progresszív kérdésekről szeretne beszélni”.
„Én erre megállítom őket, és elmondom, hogy valójában arról szeretnék beszélgetni, Magyarország miképp támaszkodik Vlagyimir Putyinra. A magyar politikusok mindig a kultúrharcról akarnak beszélgetni. Mi viszont egy valódi háborúról akarunk beszélgetni, amely a szomszédban zajlik” – nyilatkozta a nagykövet Budapesten a The New York Times munkatársának.
„A világ megváltozott. Ma, amikor Európában tényleges szárazföldi háború zajlik, nem tehetünk mindkét oldal kedvére” – jegyezte meg Pressman, aki arra sürgeti Magyarországot, hogy térjen vissza történelmi szerepéhez, mint olyan ország, amely egyértelműen a Nyugat része.
A határozottabb fellépés ideje akkor érkezett el, amikor Vlagyimir Putyin háborút indított Magyarország demokratikus szomszédja ellen
– fűzte hozzá.
A magyar belügyekbe történő amerikai beavatkozás miatt sokszor panaszkodó Magyarország maga is gyakran beleszólt az amerikai politikába, írja a The New York Times, amely megemlíti, hogy Orbán Viktor tavaly augusztusban, három hónappal a félidős választások előtt Texasba utazott, hogy segítsen a republikánus szavazók buzdításában.
A nagykövet szerint a magyarok nem kérnek Putyinból
Minden pártpolitikai zaj és civakodás ellenére az ukrajnai háború új megvilágításba helyezte a Magyarország és NATO-szövetségesei közötti kapcsolatok fontosságát, mondta Pressman, aki szerint a magyarok „nem Oroszországban és Kínában látják a jövőjüket”.
„Azt hiszem, Európával, a Nyugattal és az Egyesült Államokkal látják a jövőjüket. Ez egy igazán pozitív alap, amelyre bátran építhetünk. Nem azért vagyok itt, hogy megzavarjam vagy megszakítsam a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatokat. Azért vagyok itt, hogy helyrehozzam azokat. És van mit helyrehozni” – zárta gondolatai a nagykövet.