Az átváltozó művész!

A Reuters rövid interjút készített Brüsszelben a magyar miniszterelnökkel, amelyben Orbán Viktortól az alábbi állítások hangzottak el.
Szerinte Donald Trump nyerni fog az amerikai elnökválasztáson, és nem készült tervvel arra az esetre, ha mégis a Demokraták nyernének.
Orbán szerint azért ül ő még mindig itt 30 év politika után, mert mindig hitt az A-tervében.
A miniszterelnök szerint nagyon jó a kapcsolatuk Trumppal, valószínűleg a demokratákkal ez kevésbé lenne nyitott és kedves kapcsolat.
Szerinte a demokraták morális imperializmust erőltetnek rá a világra, amit a hozzá hasonló illiberálisok elutasítanak.
Orbán szerint, ha az EU-t központosított szervezetként kezeljük, akkor Trump nem a legjobb választás az uniónak, de ha a tagállamok közösségeként kezeljük, akkor messze ő a legjobb.
Elmondta, hogy Magyarország öt éven belül a GDP 2 százalékát fogja honvédelemre költeni, amit Trump régóta követel a NATO-tagállamoktól.
Hozzátette, hogy támogatja, hogy a lengyelek amerikai katonákat állomásoztassanak az országukban, de erre Magyarországnak nincs szüksége, mert minket nem fenyeget Oroszország.”

Akkor most nézzünk meg a fentiek közül két kinyilatkoztatást közelebbről is.

A magyar miniszterelnök mindig hitt az A tervében, B terve soha nem volt és nem is lesz, mert az ő terve mindig A terv.
Váltásai nem A tervről B tervre történtek, hanem A-ról A -ra, teljes ellentmondás nem akadály alapon. „A” terve szerint váltott baloldali demokratából konzervatív jobboldalivá, ateistából keresztényre, liberálisról illiberálisra, nemzet pártiból nemzetből kitagadó pártivá, jogászból „oszt jónapot jog” pártivá, plebejusból- polgárivá, pártállam ellenesből pártállam építővé, sajtószabadság védőből média kisajátítóvá, orosz ellenesből orosz baráttá, kommunista ellenesből- Kína baráttá, nyugatbarátból keletbaráttá, erős forint pártiból gyenge forint pártivá, offshore ellenesből offshore pártolóvá, bevándorlás ellenesből állampolgárságot vásárlók támogatójává, Soros ösztöndíjasból Soros ellenessé, oligarcha ellenesből oligarcha pártolóvá, iszlám ellenesből török-türk-iszlámbaráttá, tandíjellenesből tandíjpártivá, kis gazdaságok pártiból nagy gazdaságok pártivá, magántulajdon tisztelőből államosítóvá, multi ellenesből multi támogatóvá, korrupció ellenesből állam-szervezte korrupciópártivá, népfiából királyi várlakóvá, a társadalom demokratizálójából az új úri osztály létrehozójává, a nyugdíjak megvédőjéből a nyugdíjak leértékelőjévé, és a sor hosszan folytatható.

Hát mindebből állandó pávatánc forgások következnek, amibe nemcsak mi, hanem időnként ő maga is beleszédül.

Itt van mindjárt az amerikai katonák lengyelországi állomásoztatásának támogatása. Lengyelország ugye a barátunk. Oroszország is a barátunk. Namármost a baráti oroszok fenyegetik a baráti lengyeleket. Akkor tehát a barátunk fenyegeti a barátunkat, vagyis a barátom ellensége az én barátom? Hogyan lehet ebből kijönni? Hát, ami igaz, az igaz, az arcvesztéshez arc is kell.
Lélegzet visszafojtva várjuk hát az új A tervet az új amerikai elnökkel, illetve az USA-val kapcsolatban.

Az ember elgondolkodik, rábízná-e a pénztárcáját, vagy a bankkártyáját egy ilyen nagy átváltozó-varázslóra?
És az országát?