Az egész világon fertőtlenítik az utcákat. Pedig sok értelme nincs

0

Szerte a világból érkeznek képek arról, ahogy védőruhás járványügyi munkások  fertőtlenítőszert fecskendeznek szét az utcákon. Hatalmas fegyvernek látszó permetezőkből ködöt bocsátanak ki, máshol ugyanezt hóágyúra emlékeztető, vagy tűzoltóautók vízágyújából átalakított berendezések végzik. Kínában robotot fejlesztettek ki ugyanerre a célra.

A legtöbb hozzáférhető tájékoztató szerint a felületi fertőtlenítőszerek közül a magas (60 százaléknál magasabb) alkoholtartalmúak a leghatékonyabbak a vírus elpusztításában. Az utcákon nem alkoholos fertőtlenítőszert locsolnak szét, hanem legtöbbször nátrium-hipokloritot (hipót).

A hipoklorit a nap ultraibolya sugarainak hatására lebomlik, így a kijuttatott anyag nem sokáig marad annyira sem hatékony, mint kezdetben. Egyébként az ibolyán túli sugarak a vírusnak sem tesznek jót, bár azt nem lehet tudni, hogy milyen mértékű pusztítást végez közöttük.

Az utcák permetezésének több szempontból sincs sok értelme:

  1. Pont nem az utca burkolata vagy az épületek falai terjesztik a vírust.
  2. De még ezeket a felületeket sem lehet ilyen nagy elnagyolt permetezéssel kellően  beteríteni ahhoz, hogy tényleg minden elpusztuljon rajtuk.
  3. Azok a felületek, amelyek tényleg fertőzhetnek, jellemzően kimaradnak a szórásból.
  4. Az ilyenkor leggyakrabban alkalmazott híg hipóoldat (hipoklórsav) nem feltétlenül teszi fertőzőképtelenné a vírust.
  5. A szétfröcskölt vegyszer a vírust nem öli meg kellő hatékonysággal, de negatív mellékhatásai azért lehetnek, részben a környezetre, részben a hatóanyaggal érintkező emberek egészségére nézvést.

A vírus legjobb tudomásunk szerint alapvetően cseppfertőzéssel terjed, illetve a vírusokat tartalmazó felületek megérintésével. Utóbbi esetben is feltétel, hogy a vírusokat aztán a légzőrendszerünkbe juttassuk, például az orrunk és a szánk piszkálásával, körmünk rágásával, ujjunk lenyalásával. Vagyis azok a felületek, amelyekről nem kerülhet a vírus a légzőrendszerbe, összehasonlíthatatlanul kisebb kockázatot jelentenek.

Senki sem nyalogatja a járdát és a fákat

– érzékeltette a Science által megkérdezett Juan Leon, az Emory Egyetem közegészségügyi kutatója, hogy mennyire értelmetlen ezeket a felületeket permetezni. Viszont a hipónak nyilván vannak kellemetlen, sőt akár veszélyes mellékhatásai is, az a minimum, hogy irritálja a nyálkahártyát.  A permetezés értelmetlenségéről sokat elmond, hogy még az erősen cenzúrázott kínai állami tévében is elmondhatta ezt az ottani járványügyi intézet munkatársa, Csang Luibo: “A kültéri felületeket, például az utcákat, tereket, gyepeket nem érdemes újra és újra fertőtlenítőszerrel permetezni. Ha nagy területeket permetezünk, az környezetszennyezést eredményezhet, ezért kerülni kell.”

https://index.hu/techtud/2020/03/13/az_egesz_vilagon_fertotlenitik_az_utcakat._pedig_sok_ertelme_nincs/

Forrás Index