Az elmúlt száz év legnagyszerűbb miniszterelnöke kissé belehibbant saját nagyszerűségébe

Eleve sem volt normális

0

Szokott ilyen lenni a történelemben, nincs benne semmi különös. Abban sem, hogy a hülye, de szorgalmas és szervilis környezete nem tudja megakadályozni a hibbantság nyilvánvalóvá válását a szeretett nép számára.

Itt van ez a felhatalmazási törvény, amelyről azt állította a szervilis siserehad, hogy enélkül egy tapodtat se, sőt még megpróbálták az ellenzék nyakába varrni az elfogadási késedelmet. Közben pedig ünnepelték Viktort, hogy mekkora ász, aki jól csapdába csalta az ellenzéket. És talán most sem veszik észre, hogy Viktor csalta csapdába saját magát. Jó alaposan. Nézzük a belföldet először, aztán a külföldi reakciókat.

Viktor bizonyára érti a felhatalmazási törvény szükségességét, de rajta kívül senki. (Ezért korát megelőző géniusz Ő.) Technikailag érthetetlen, mert tíz éve megvan a kétharmada, gyakorlatilag azt csinál, amit akar. A százharminchárom legkorruptabb (vagy valami hasonló) akkor és azt a gombot nyomja meg, amit a Viktor előír nekik, akkor mi a rossebnek kell ezt még fokozni. Tartalmilag ritka hülye, aki minden felelősséget magára húz egy olyan nehéz időben, mint amilyen most következik. Ha Viktor hatalommániáján valami csoda folytán felülkerekedne a józan esze, maga is belátná, hogy csúnyán lukra futott. Nem tudjuk mi jön még, csak azt, hogy egyszerre kell kezelni egy járványügyi, egy gazdasági és egy társadalmi összeomlást.

Mit csinál ilyenkor egy normális politikus? Teríti a felelősséget. Egy bolond meg magára húzza. Kár, hogy Viktornak nem volt lucidum intervalluma, mert akkor egy perc alatt megtalálja a megoldást. Létrehozhatott volna egy nemzeti egységkormányt. Kidob a mostaniból néhány vállalhatatlan ökröt – a választék elég nagy -, és bevon ellenzéki politikusokat, vagy tisztán szakértői kormányt hoz létre. Mi történik? Hát egy kicsit többet kell egyeztetni, nem zajong annyit a gépház, kiderül, hogy másoknak is van használható elképzelése (meg ostoba is). És akkor mi van? Egyrészt nehezebben borul a bili, mert politikailag nem támadja senki a döntéseket, amelyeket együtt hoztak. Másrészt, ha borul, akkor tartalma mindenkire fröccsen. Kétségtelen hátrány, hogy talán a vej meg a debil haver cégeit nem lehet közpénzből tízmilliárdokkal kistafírozni. Micsoda veszteség a magyaroknak! Nem is tudom, miképp bírják a nyomást ebben a nehéz helyzetben!

Osztán mi lesz a nagyszerű Viktor egyszemélyes kormányzásának az eredménye? Bukás. Nem lehet más. Csak a módja kérdéses. Túl könnyű lesz levadászni a Viktort, még ennek a nem túl erős ellenzéknek is menni fog. Ha Viktor például diadalmasan bejelenti, hogy az egészségügyi dolgozóknak adnak idén – figyelem, nem most, hanem majd egyszer valamikor ebben az évben! – ötszázezer forintot. Erre kisétál valamelyik ellenzéki megmondó, ‘oszt belemondja a kamerába, hogy kapjanak egymilliót még ebben a hónapban. És, hogy a miből kérdésre is megfeleljen, megjelöli a forrást is a Tiborcz-Mészáros cégeknek juttatott milliárdokban. Mit mond erre a fideszes trollkülönítmény? Biztos ugatnak valamit, de az embereket nem fogja érdekelni. Nem kell mást tenni, mint naponta elmondani párszor, hogy: Orbán Viktor adjon… A kipontozott hely végtelen. Adjon a tanároknak, az egészségügyben dolgozóknak, a kisvállalkozóknak, az építőiparnak, kereskedőknek, a nyugdíjasoknak, a kőfaragóknak és a balett-táncosoknak, a zembereknek. Aztán ha nem ad, akkor az kizárólag Orbán Viktor felelőssége. Ha pedig ad, akkor kevés, adjon többet. Hiszen ha volt miből stadionokra, legyen miből most is. Van itt pénz, csak a Viktor nem adja oda! És erre mi lesz a válasz? Soros? Kit érdekel? A magyar társadalom villámgyorsan szegényedő tagjait meddig lehet etetni üres dumákkal? A folyamat erősödésével Önök szerint hány percen belül fog pakolni Derelye főszakács és népes családja? (Jut eszembe, miért nem tiltották még be a Palacsintás királyt? Szörnyűek az áthallásai.) Nos, akkor ki van itt csapdában? És ki volt az a kretén, aki felállította?

A külföldi reakciók is borítékolhatók voltak. Maga a felhatalmazási törvény elnevezés is vörös posztó az atlanti szövetség tagjai között. A Viktor stiklijeit eddig elnéző fritzeknek különösen. Ugye nem kell magyarázni az okot? De Viktor csak azért is. A szemantikai problémán túl itt is a tartalmi a fő gond. A történelmi tapasztalat ebben a körben az, hogy a demokratikus berendezkedést nem lehet veszélyeztetni. Lehetnek korlátozások méltányolható okból, de az alaprendszer nem bontható le. Aki megpróbálja, az kiírja magát ebből a körből. Viktor – pedig tudomása van a rendszerváltás körüli nemzetközi alkukról – nem fogja fel, hogy Magyarország ’90-ben visszatért a Nyugathoz. Más megfogalmazásban, kirángattak minket az orosz érdekszférából. Ez azzal jár, hogy be kell tartanunk a demokratikus szabályokat. Illúzió, hogy majd a ruszkik ismét keblükre ölelnek, ha elenged minket a Nyugat. Nem enged el, a részei vagyunk. Nincs új deal. Nekünk itt élnünk, halnunk kell. (Ha nem is ez a világok legjobbika, messze a legjobb verzió, ami minket érhet.) A felhatalmazási törvénnyel Viktor elrúgta a pöttyöst. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem az egész országot fogják magára hagyni, hanem akik eddig felemelték Viktorunkat, azok le is fogják tenni. A mód a kérdéses. A forint elszállása világos üzenet.

Tehát még egyszer: Ki volt az a zseni, aki csapdát állított? És kinek? Valahol persze fantasztikus, hogy a korlátlan hatalomra való törekvés korlátlan hülyeséget eredményez. Amellyel Viktor maga juttatta magát végveszélybe. Külön döbbenetes, hogy Viktor környezetében nincs senki, aki megfogná ilyen helyzetben a vállát, megrázná és a szemébe nézve rárivallna: Hülye vagy, vazze! Legyen világos minden szervilis ökörnek, hogy ez az írás ebből a célból született. Nem akarok károlyimihályokat látni (kunbélákat pláne nem)! Pedig úgy néz ki, hogy fogok. Közeledni érzem a szokásos nemzeti tragédiát, melyből előre elegem van.

elegemvan.blog.hu