Sokba kerül nekünk Orbán Viktor. Az Európai Parlament szerint egyértelmű: nem kaphat uniós pénzt Magyarország

Csúszhat az Európai Bizottság döntése is a magyar pénzekről.

November 19-ig kell a magyar kormánynak bemutatnia, hogyan teljesítette azokat az ígéreteit, amelyek garantálják az uniós források átlátható felhasználását, egyúttal megszüntetik a korrupciós kockázatokat. Erről a kormány az Európai Bizottsággal egyezett meg, a tagállamok pedig jóváhagyták. Amennyiben a bizottsági értékelés alapján az EU-s források továbbra is veszélyben vannak Magyarországon – és ezt az álláspontot kétharmados többséggel az EU többi tagja is támogatja –, akkor a javaslat értelmében 7,5 milliárd eurós forrás fagyasztanak be, a kohéziós alapokból.

Az EP pártjai is számba vették, hogyan teljesítette a magyar kormány a vállalásait és lesújtó eredményre jutottak: két intézkedésre mondták, hogy megfelelő, további hármat pedig már a gyakorlatba is átültetett a magyar kormány. Az összes többi azonban vagy nem elegendő és megfelelő az aggodalmak eloszlatására, vagy pedig egyszerűen nem telhetett még el annyi idő, hogy kiderüljön, a gyakorlatban is megvalósulnak-e a remélt célok.

Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt finn politikusa szerint Magyarország hirtelen elkezdett a jó irányba haladni, megtett néhány lépést, de a 17 vállalás elemzése alapján “nem juthatunk arra a következtetésre, hogy mindent helyreállították a jogállamiság védelme érdekében, de még a költségvetés védelmében sem”. Hozzátette, hogy

az Európai Bizottság egy kötélen akart átmenni a Niagara vízesés fölött és nagyon szűken értelmezte a jogállamisági mechanizmust.

Petri Sarvamaa
© AFP / Martin Bertrand / Hans Lucas

A politikus szerint csak a korrupciós kockázatokra összepontosítottak, holott ezt az értelmezést ki kellene bővíteni és más területeket is ide kellene vonni. Ehhez kapcsolódva Eider Gardiazabal Rubial, a szociáldemokraták spanyol képviselője megemlítette, hogy egy másik eljárásban, a helyreállítási alapokra vonatkozó pályázat értékelésekor már az európai szemeszter szempontjai is megjelennek. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság feltételként támaszthatja az országspecifikus ajánlások teljesítését, ide tartozik például az igazságügy függetlenségének helyreállítása. Moritz Körner, az Megújuló Európa liberális frakció részéről kijelentette, hogy

Nem lehet olyan jogszabályok végrehajtásáról beszélni, amelyek még papíron is alig léteznek.

Szerinte azt a megoldást kell választani, hogy vissza kell tartani a pénzt, aztán majd ha a gyakorlat igazolja az ígéreteket, akkor lehet úgy dönteni, hogy felszabadítják a forrásokat. És megjegyezte azt is, hogy a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a személyes felelőssége merül fel, ha hagyja, hogy Magyarország a korrupció útján menjen tovább.

Daniel Freund, a zöldek német képviselője is utalt az igazságszolgáltatás helyzetére, mert szerinte a kormány az egész bírósági rendszert foglyul ejtette, és

Orbán rokonai élvezhetik a büntetlenséget.

Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság nem ügyészség, nem rendelkezik a kellő hatáskörrel, de megoldásként az Európai Ügyészséghez való csatlakozást említette. Freund beszélt arról is, hogy a Magyarország által vállaltak közül öt intézkedés monitoringja 2026 közepéig tart, ezekről nem lehet megmondani november 19-én, hogy működnek-e, és végrehajtották-e azokat.

A képviselők szerint ebben a helyzetben alkalmazni kell a pénzügyi szankciókat, és be kell fagyasztani a Magyarországot illető uniós források egy részét, vagyis az Európai Bizottság által javasolt 7,5 milliárd eurót, a kohéziós források egyharmadát. Azt is kijelentették, hogy ha a jogállamisági eljárás úgy zárul le, hogy továbbra is fennmaradnak az aggályok, vagy azok egy része, akkor elképzelhetetlen, hogy a helyreállítási alapokból pénzhez jusson Magyarország. Ugyanis azokra a forrásokra is vonatkozik a jogállamisági mechanizmus. Ha a helyreállítási alapokról az év végéig nem születik döntés, a Magyarország számára szignált összeg 70 százaléka elvész.

© MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az Európai Parlament egyébként nincs döntési helyzetben sem a jogállamisági eljárás, sem pedig a helyreállítási alapok kapcsán. Álláspontjuk politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető. Amiből a Parlament nem is akar engedni, ennek köszönhető, hogy jövő héten hétfőn az EP plenáris ülésének a napirendjére került a Magyarországgal szembeni jogállamisági mechanizmus értékelése, a vitát pedig csütörtökön egy állásfoglalás fogja követni. Az EUrologus parlamenti forrásai szerint a sajtótájékoztatón megfogalmazottakra fog épülni ez az állásfoglalás.

Ugyanakkor kérdés, hogy az Európai Bizottság mikor készíti el az értékelését a magyar vállalások teljesítéséről, és fogalmazza meg javaslatát. Korábban sajtóhírek arról szóltak, hogy már november 22-én tárgyalni fogja a témát a testület. Ez a legközelebbi időpont, amikor napirendre kerülhetne az ügy, viszont újabb hírek szóltak arról, hogy csak a következő kollégiumi ülésre, november 30-ra készül el az elemzés, ráadásul a Reuters szerint súlyos feltételeket is szabhat Brüsszel.

Az EUrologusnak egyik időpontot sem erősítették meg, az Európai Bizottság ahhoz tartja magát, hogy december 19-ig le kell zárni az eljárást, és ez a határidő már magában foglalja a tagállamok döntését is.

A pénzügyminiszterek – akikhez ez a téma tartozik – december 6-án találkoznak legközelebb és idén utoljára. Ami nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy rendkívüli pénzügyminiszteri ülést összehívni, amire minden bizonnyal szükség lesz, ha a helyreállítási alapokról az év utolsó napjaiban sikerül megegyeznie a magyar kormánynak és az Európai Bizottságnak. Mindenesetre a Bizottság hivatalos napirendi pontjai között egyetlen alkalommal sem szerepel magyar ügy.

Az is kérdés, hogy milyen döntést hoz az Európai Bizottság a jogállamisági eljárással, illetve a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban. A kormány szeptemberben még biztosra vette, hogy a testület nem fogalmaz meg újabb elvárásokat a korrupcióellenes intézkedésekkel kapcsolatban, vagyis a pénz már gyakorlatilag a zsebünkben van – az elmúlt hetekben azonban kiderült, hogy ez nem feltétlenül van így, ráadásul a bizottság újabb elvárásokat is megfogalmazott, ezúttal a helyreállítási alap kifizetésének fejében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón arról beszélt, heteken belül megállapodás születhet az Európai Bizottsággal. Nem sokkal később, egy budakeszi fórumon már azt mondta: reméli, hogy év végéig sikerül megegyezniük az Európai Bizottsággal, és olyan megoldást találni, amivel a kormány is és az Európai Bizottság is boldog. Majd megjegyezte:

© Reviczky Zsolt

az Európai Parlamentről nem is érdemes beszélni, az a bolondok gyülekezete.

https://hvg.hu/eurologus/20221117_Az_Europai_Parlament_szerint_egyertelmu_nem_kaphat_unios_penzt_Magyarorszag?fbclid=IwAR2MO3ElKmHNz3mgoSBJIO-V1ofZMemqIGLCasiTGAbGxq2Vl6QkYkcbOP0