Az Európai Uniós gáztartalékok nőnek, a magyar továbbra is csökken karácsony óta

Hétfőig sorozatban ötödik napja nőttek az európai gáztartalékok, ezzel 83,5 százalékon állnak, viszont a magyar gáztárolók töltöttsége a december 31-i állás szerint csak 47,65 százalék, írja elemzésében a G7.

Nagyjából karácsony óta több gáz kerül az európai országok tárolóiba, mint amennyi kivesznek belőlük, ez az oka a növekedésnek.

Az évet gázfelhasználás szempontjából két részre szokták osztani:

  • a betárolási időszakban a fogyasztásnál több importált és kitermelt gáz kerül a tárolókba;
  • az év hideg időszakában pedig nagyobb a fogyasztás, mint a termelés és az import, a hiányzó mennyiséget a tárolókból pótolják ki.

Az európai gáztárolók töltöttsége november óta folyamatosan csökkent a hideg beköszöntével, ez karácsonyig tartott, viszont onnantól a tartalék trendszerűen lassú növekedésnek indult, ami rendkívül szokatlan az évnek ebben az időszakában, írja az elemzés.

Az előző évekhez képest idén a szokottnál sokkal korábban, már márciusban elkezdték feltölteni az európai tárolókat a háború miatt. A háború kirobbanása után tavasszal a cél a 80 százalékos töltöttség elérése volt, amit már augusztus végére elértek.

Az összeurópai gáztartalék növekedésével szemben a magyar tárolók töltöttsége ebben az év végi időszakban is csökkent. Itt fontos szempont, hogy a magyar tárolókban lévő földgáz nem feltétlenül magyar tulajdon, hanem a gáztárolókat bérlő kereskedőké. A kereskedők messze nem biztos, hogy Magyarországon adják el a tárolókban raktározott gázt, a gáz exportja értelemszerűen csökkenti az itthon tárolt gáz mennyiségét, írja a gazdasági lap.

Elemzésében három fontos tényezőt nevez meg a G7, ami a kiemelkedően magas összeurópai töltöttség mögött áll:

  • az enyhébb tél és a már régebben elfogadott takarékossági intézkedések miatt a földgázra kisebb a lakossági kereslet, az állami intézmények is kevesebbet fogyasztanak;
  • sok európai országban jelenleg csúszik recesszióba a gazdaság, a lassulás hozzájárul a kisebb összfogyasztáshoz;
  • az országok sikeresen pörgették fel az orosz energiaimport alternatíváit, mind máshonnan érkező vezetékes import, mind cseppfolyósított földgáz (LNG) importjának növelésével.

Az elemzés további megállapításait itt lehet olvasni.