Az MTA tudósai szerint használhatatlanok azok a tesztek amiket a kormány is vásárolt

0

Az MTA kutatói arra jutottak, hogy a közel 300 féle teszt nagy része megbízhatatlan, tudta meg a HVG.

Akadémikusok szerint inkább laboratóriumokban kéne tesztelni – de ehhez előbb rendbe kellene tenni a finanszírozásukat.

Kétszázkilencven féle SARS-CoV-2-teszt van forgalomban, és ezek nagyrészt használhatatlanok – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia két tagja, Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus.

Minthogy beszámolók alapján Magyarországra is jutott olyan vírusteszt, aminek hatékonysága a 20 százalékot sem éri el, a szakemberek az Akadémia honlapján írtak össze egy sor megfontolandó szempontot a döntéshozóknak.

Így például kijelentik:

“minden laboratóriumi szakember ösztönösen irtózik a gyorstesztektől, mert ugyanazt a vizsgálatot összehasonlíthatatlanul pontosabban, szakszerűbben és olcsóbban el lehet végezni laboratóriumi körülmények között.”

A szervezetben a vírussal reagáló ellenanyagok, más néven antitestek (pl. IgM, IgG, IgA) meglétét kimutató tesztek elsősorban járványtani okokból fontosak – írták. Általuk követhető például a vírus terjedése, de szakmai hiba lenne ezeket a gyorsteszteket a friss fertőzés alátámasztására használni; erre a vírus jelenlétét kell kimutatni molekuláris diagnosztikai módszerekkel (PCR).

A SARS-CoV-2 elleni antitestek kimutatásában semmiféle szakmai indoka nincs annak, hogy a drágább, pontatlanabb és nem szakemberek által elvégezhető gyorstesztet részesítsük előnyben – folytatták, ugyanakkor hozzátették:

“mielőtt a laboratóriumokra rázúdítanánk ezeket a tömegteszteket, rendbe kellene tenni a finanszírozást, mert ma az állami laboratóriumi hálózat a járóbeteg-vizsgálatok kb. 20%-áért kap teljes értékű finanszírozást, míg a 80%-áért megalázó mértékű (a felhasznált vegyszerek árát sem fedező), maradékelven alapuló finanszírozástöredék jut.”

A szerzők számos szempontot vettek végig arról, hogy a forgalomban lévő gyorstesztek miért lehetnek problémásak.

Mint írták, a jelek szerint vannak olyan betegek, akikben nem termelődnek antitestek, akadnak, akikben kevés antitest termelődik, és előfordulnak olyanok is, akikben a szokásos 5-7 napnál sokkal lassabban, akár 45 nappal később jelennek meg az antitestek. Nem létező antitestet pedig a legjobb tesztrendszer sem tud kimutatni.

Egy másik szempont, hogy legalább további két koronavírus is ismert (HCoV-OC43 és HCoV-HKU1, de lehet több is), amelyek közönséges náthát okoznak, és akár egy-két évig is kimutatható az ellenük termelt IgG ellenanyag a betegben. Ezek az antitestek nagyon hasonlóan viselkednek, mint a SARS-CoV-2 ellen termelt antitestek. Sok teszt ezért ezekre is reagál, és hamis pozitív eredményt adhat.

De a most járványt okozó koronavírus esetében is vannak különbségek földrészenként. Ha egy Ázsiában gyártott, az ott terjedő vírussal szembeni antitesteket érzékelő tesztrendszert kívánunk a magyar átfertőzöttség mérésére felhasználni, előfordulhat, hogy a rendszer nem ismeri fel a „magyar” vírus ellen termelt antitesteket, és hamis negatív eredményt ad.

A tesztek ráadásul tűt keresnek a szénakazalban:

“az antitestek más fajta fehérjék tízezreivel együtt vannak jelen a vérben.”

Az a tény, hogy 290-féle teszt áll rendelkezésre, önmagában is jelzi, hogy messze vagyunk az optimális vizsgálattól – jelzik. A 290-féle laboratóriumi teszt többsége pedig nem rendelkezik CE-jelzéssel és semmilyen más – Európán kívüli – minőségi garanciát igazoló tanúsítvánnyal sem.

A vizsgálati tesztek előállítása, azok rutin laboratóriumi rendszerbe történő adaptálása, a diagnosztikai algoritmusok kidolgozása, a laborvizsgálatok elvégzése és az eredmények értékelése komoly szakértelmet igényel.

Az akadémikusok szerint hazánkban ez a szakértelem adott, csak a döntések minden szintjén igénybe kellene venni.