Magyarországon és Törökországon kívül már az összes NATO-tagállam parlamentje jóváhagyta, hogy Svédország és Finnország beléphessen a katonai szövetségbe.
A kormányok vezetői már a nyáron támogatta a két észak-európai ország csatlakozását a madridi NATO-csúcson, de a tényleges tagsághoz a parlamentek határozatai is szükségesek.
Törökország kurd aktivisták (a török kormány szerint terroristák) kiadatását követeli a két országtól, ezért húzza az ankarai parlament az időt. A magyar késlekedés okai azonban nem világosak.
Az MSZP, a DK és a Momentum is sürgette már, hogy szavazzon a magyar parlament, de a fideszes többség rendre elutasította ezt.
A kormány már július 14-én benyújtotta a parlamentnek az északiak csatlakozásáról szóló törvényeket, de az eddig nem került a képviselők elé.
Kedden végül megjelentek a törvényjavaslatok a parlament legfrissebb üléstervében, azaz a jövő héttől kezdve valamikor szavazhatnak róla.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője (és szombatig még a párt társelnöke) három kérdéssel fordult az ügyben a kormányhoz.
A válaszok nélküli válasz éppen kedden érkezett meg, amikor az üléstervbe bekerült a finn és svéd csatlakozás ügye. Tóth már október 3-án kérte a parlamenttől a csatlakozási törvények napirendre vételét, de javaslatát a kormánypárti képviselők leszavazták.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől Tóth azt kérdezte, hogy van-e köze a Gazprommal kötött új megállapodásoknak a NATO-bővítés halogatásához.
Szijjártó Péter és Nagy Márton az elmúlt hetekben többször is találkoztak orosz vezetőkkel, és többek között megállapodtak velük, hogy a Gazprom ezen a télen hitelbe adja az MVM által megvásárolt gáz egy részét.
Orbán Viktor miniszterelnöktől Tóth azt kérdezte, hogy a kormánypárti képviselők miért akadályozzák a csatlakozási törvények elfogadását.
A honvédelmi minisztertől pedig azt, hogy saját államtitkára, Vargha Tamás, miért szavazott a csatlakozási törvények napirendre vétele ellen október 3-án.
A három kérdésre Magyar Levente külügyi államtitkár „válaszolt”.
Két mondatot:
„A Kormány benyújtotta a ratifikációhoz szükséges javaslatot az Országgyűlésnek. A tárgyalás menetrendjéről az Országgyűlés dönt.”
Ezeket Tóth természetesen már a kérdések feltevése előtt is tudta, hiszen ha a kormány nem nyújtotta volna be a javaslatokat, akkor ő október 3-án nem kérhette volna a napirendre vételüket.
Hogy az orosz gázüzletnek köze lehet-e az eddigi halogatáshoz, vagy a fideszesek egyéb okból húzták július óta az időt, az nem derült ki.