Az újabb hitellel 40 ezer milliárd forint fölött az államadósság!

Váratlanul, néhány óra alatt minden eddiginél nagyobb mértékben, 1615 milliárd forinttal növelte az állam tartozásait a kabinet – írta meg a Népszava és a Portfolio gazdasági portál.

 

Orbán Viktor totálisan eladósította országunkat.

Az államadósság mértéke most először lépi át a 40 ezer milliárd forintot.

Ez pedig közel kétszerese annak a 21 ezer milliárdnak, amellyel Orbánék 2010-ben átvették a kormányzást.

 

 

 

 

 

A kormány kedden és szerdán, három akcióban 400 milliárd forint helyett 1615 milliárd forinttal – több mint 4,5 milliárd euróval – növelte az államadósságot.

 

Ez történelmi csúcs:

 

a Portfolio.hu számításai szerint egy nap alatt ilyen gyorsan még soha nem adósodott el az ország a kötvénypiacon.

 

Az államadósság mértéke szintén most először lépi át a 40 ezer milliárd forintot. Ez közel kétszerese annak a 21 ezer milliárdnak, amivel Orbánék 2010-ben átvették a kormányzást Bajnaiéktól.

 

Az egyik ok az uniós pénzek elmaradása. Az EU a magyar korrupciós kockázatok és a jogállami minimumok hiánya miatt egyelőre egy centet sem fizet a helyreállítási alapból. A kormány ezért úgy döntött, hogy a kieső pénzeket – függetlenül annak árától – devizapiaci kötvénykibocsátással, vagyis az államadósság növelésével szerzi meg. De ez csak az egyik ok. Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) korábbi közleménye szerint a kibocsátás „célja a likviditási tartalék növelése, egyes stratégiai kormányzati költések (például beruházások és eszközvásárlások) finanszírozása, illetve a 2022-es költségvetési hiány előfinanszírozása”. Vagyis a kormány már inkább a jövő év év eleji választási osztogatásra (nyugdíjemelésre, gyermekesek személyijövedelemadó-visszatérítésre) tartalékol. A magyar állam tartalékai már a kötvénykibocsátás előtt is magasan álltak. A jegybank adatai szerint augusztus végén a kincstári számlán 2837 milliárd forint állt. Persze ezek a tartalékok növelhetők, csak egy idő után nem célszerű, ha csak a kabinet nem számít a pénzpiacok összeomlásra vagy a hitelezés ellehetetlenülésére.

 

A kötvénykibocsátás mérete alapján a kormány arra számít, hogy a jövő évi választásokig nem egyezik meg Brüsszellel az uniós pénzek folyósításról – nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek Németh Dávid, a K&H Bank elemzője. Anton Hauser, az Erste Asset Management bécsi alapkezelője a több, egyidejűleg euróban és dollárban is kibocsátott kötvényt merész, de a piac állapota alapján sikeresélyes lépésnek minősítette. A Bloomberg szerint a mostani időszak kedvező a magyar kötvények eladására, mivel a dollár- és euróadósság-felárak – a világ nagy jegybankjai által a koronavírus-járvány miatt teremtett pénzbőségnek köszönhetően – több mint egy évtizedes mélypont közelében mozognak.

 

A kormány első lépésként kedd este 2,25 milliárd dollár – 665 milliárd forint – értékben bocsátott ki 10 éves lejáratú dollárkötvényeket 2,12 százalékos kamattal. Ez az USA 10 éves kötvényéhez képest egy százalékpontos hozamfelár. Második lépésben 2 milliárd dollárnyi – 600 milliárd forintnyi -, 30 éves lejáratú dollárkötvény adtak el 3,125 százalékos kamattal (1,5 százalékos hozamfelárral). Harmadik lépésként szerdán 7 éves eurókötvényeket dobtak piacra egymilliárd euró – 350 milliárd forint – értékben. Az eurókötvények kamata 0,32 százalék. Ez rendkívül olcsó, hisz csak fél százalékkal magasabb az unió mínusz 0,16 százalékos irányadó kamatánál.

 

A magyar és az amerikai gazdaság különbsége tükrében a felárak kedvezőek. Ám a kormány még ennél is sokkal olcsóbban hozzájuthatott volna a pénzhez, ha részt vesz az uniós kötvénykibocsátási programban. Az EU a napokban bocsátott ki hét éves eurókötvényt 0,00 százalékos kamattal – vagyis gyakorlatilag ingyen. Az Orbán-kabinet eleve kizárta, hogy az uniós kötvénykibocsátásban részt vegyen, mondván, a kormány maga is el tud adósodni. Más kérdés, milyen áron. A most kibocsátott két dollárkötvény kamatai a teljes, 10 és 30 éves futamidőre vetítve 330 milliárd forintra rúgnak. A hazai kibocsátás ennyivel drágább az uniós kötvényeknél.

 

A mostani lépések korábban nem szerepeltek sem a kormány terveiben, sem a módosított költségvetésben. Így arról a kabinet, illetve pénzügyminiszter saját hatáskörben döntött. Az idén a magyar gazdaság 6-8 százalékkal nő, így a GDP-arányos államadósságnak jelentősen kellene csökkennie. Ám a kormány eleve nem számolt jelentős mérséklődéssel. A tavalyi 80,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal szemben idén 79,9 százalékos év végi adósságmutatóval számolnak, miközben az MNB szerint a mutató idén 76,8 százalékra is csökkenthetett volna. A mostani hitelfelvétel után viszont már az is kérdés, teljesül-e a 79,9 százalékos cél. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) nem válaszolt.

 

A szaktárca kötvényaukciókkal kapcsolatos kommunikációja amúgy is sajátos. Varga Mihály pénzügyminiszter az első kibocsátások után fél nappal, csütörtök délelőtt egy Facebook-videóban jelentette be, hogy „újabb pozitív visszajelzés érkezett a magyar gazdaságra kedden este: Magyarország minden eddigit meghaladó sikerrel, négyszeres kereslet mellett bocsátott ki dollárkötvényeket”. A miniszter szerint a sikeres államadósság-növelés arra bizonyíték, hogy a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban. A bevont forrásokat a gazdaság újraindítására, a beruházások támogatására fordítják. Varga Mihály egy szóval sem említette, hogy mindez az államadósság jelentős növelését jelenti. A témával kapcsolatos, állítólagos sajtótájékoztatóra szokás szerint nem kaptunk meghívást.