Azori-szigetek, dohánymutyi, politikai pedofília, zugszálló és a jó ember, Becsó Zsolt!

0

A VI. kerület bezáratta, a kereskedelmi hatóság pedig pénzbüntetést szabott ki a fideszes Becsó Zsolt zughoteljére. A napokban került a nyilvánosság elé, hogy évek óta feketén működhetett Budapest szívében a kormánypárti képviselő cégének tulajdonában lévő apartmanhotel. Az Ublot Kft. egyik tulajdonosa maga a politikus, a másik pedig M. Arnold, a képviselő régi jó barátja. Becsó a lebukást követően azonnal reagált, mondván hogy ő nem vett részt a cég operatív működésében, és különben is, már 2018-ban eladta a tulajdonrészét, csak még nem jegyezték be.

Ilyenkor, advent idején – a megbocsájtás jegyében –, akár benyelhetnénk, hogy Becsó hülyének néz mindenkit, ugyanis az általános gyakorlat szerint, a hasonló változások 24 órán belül megjelennek a cégkivonatban. Mondhatnánk, hogy megbotlott szegény, vagy az ellenzék ármánya, vagy azt, hogy Nógrád fő fideszese épp a budapesti méregdrága Nagymező utcában akarta prezentálni a kormány Modern Városok Programját, amelyben fontos az együttműködés, a családok, a haverok. Ezeket mondják majd Becsó és a cimborái, vagy csak szimplán úgy tesznek, mintha nem történt volna semmi. Az egész országot átszövő fideszes propaganda pedig vagy lapítani fog – mert szem előtt tartják az orbáni parancsolatot –, vagy gyorsan kreálnak néhány ellenzékire rémmeséket, hogy átmossák az agyakat. Becsó egyelőre még röhöghet a markába, mert holmi pár százezres büntit pár nap alatt kitermelt a szállodácskája, s mert eddig mindent megúszott.

Az országosan kevésbé ismert nógrádi fideszes neve 2010 óta időről-időre előbukkant ugyan a legkülönbözőbb gyalázatos ügyek kapcsán, aztán rendre el is felejtődött, mert Becsó gyorsan alámerült a saját megyéjébe, és gyakran fizetett hirdetésekben tette közzé, hogy milyen jóságos ember. Most, a frissen kirobbant botránya idején is bárki láthatja, hogy ő a nógrádiak gyöngyszeme, aki szatyrokban és dobozokban hordja a karácsonyi ajándékokat a nógrádi falvak lakóinak. Szinte megszólalnak a kék és piros pöttyös labdák a kezében, hogy örüljenek a népek, amíg játszanak, mert addig sem fárasztják magukat gondolkodással. A gyerekek pedig lássák, ki az a bácsi, aki cukorkát ad nekik.

A zughoteles Becsót többször felszólították már arra, hogy hagyjon fel a politikai pedofíliával, és ne az óvodásoknál kampányoljon – volt rá példa, hogy kikapta a Mikulás kezéből az ajándékot, csak azért, hogy ő adhassa oda a kicsiknek –, mire azt válaszolta, hogy számára a testvérével együtt hagyomány, hogy felkeresik az óvodákat, de nem politikusi mivoltukban teszik, hanem mert jónak lenni jó. Ha csak így nem. Nyilván ez a színjóság vezérelte akkor is, amikor ravatalozót avatott, vagy amikor beteg gyerekek közt pózolt.

Merő önzetlenségből repült 2011-ben az Azori-szigetekre is 11 másik fideszes megyei elnökkel együtt, hogy ott közgyűlésezzenek az Európai Régiók Gyűlésének égisze alatt. Annak ellenére utaztak el, hogy a felmerülő költségeket a meghívottak, vagyis főként a nehéz anyagi helyzetben levő megyei önkormányzatok állták. Becsó talán ki akarta szellőztetni a fejét, mert nem sokkal korábban, az anyagi nehézségek miatt, Nógrád megyében le kellett állítani az ösztöndíj-kifizetéseket. Senki sem várhatta tőle, hogy férfiember létére, sírva fakadjon az amúgy is pórul jártak előtt. Maradt az Azori szigetek, ahol közös ima és feltöltődés semmiképpen nem volt, mert Mengyi Roland, az akkori borsodi elnök előterjesztette a Páneurópai Roma Stratégia elfogadását. A komoly munkáról később a Fidesz közzétette a hivatalos sajtóanyagát, és Lázár János is megdorgálta a fideszes megyei elnökök buksiját, hogy fizessék ki az utazás költségeit. Aztán több szó erről nem esett. Az elfogadott Páneurópai Roma Stratégiától pedig senki nem lett okosabb, mert a kutya sem tudott meg belőle részleteket. Mengyi Rolandról viszont biztosan tudható, már börtönben csücsül.

Becsó a szigetes kiruccanás után, egy rövid időre elvolt, mint a befőtt. Jött-ment faluról-falura, és mosolygott, mikor vitte zacsiban az ajándékokat. Feleségével, testvérével, és közeli barátjaként és tanácsadójaként számon tartott M. Arnolddal és annak feleségével (M. Arnold azonos a zughoteles társával) mindeközben mertek nagyot álmodni. Közös cégeket hoztak létre, és nem ugrottak el a nagy lehetőség elől akkor sem, amikor kiosztották a nemzeti dohányboltokat. M. Arnold és családja Salgótarjánban és környékén összesen 20 dohánybolt üzemeltetési jogát nyerte el. Ügyes emberek, mert hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy trafikmutyi.

A rendíthetetlen Becsó hordta a dobozokat a tesóval tovább, hogy felvirágoztassa a csodálatos Palócföldet, annak is egyik legvarázslatosabb települését, az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott falut, Hollókőt. A faluba több mint 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett 2015-ig, Épült belőle wellness szálló, vendégház, a közeli településen teniszcentrum, és ki tudja még mi minden.

Ekkortájt már komoly esélye volt annak, hogy Becsó neve rögzül az emberek tudatában, mert 2015- 2016-ban hónapokon keresztül a Becsó család hollókői vendégháza körüli botrány tartotta érdeklődésben a közvéleményt. A kormánypárti képviselő és testvére közös cége ugyanis 34 millió forint állami és uniós támogatást kapott egy szálláshely kialakítására, amiről már az építkezéskor kiderült, hogy a szintén EU-s és állami támogatásból épülő wellness szálló szomszédságában áll, mindkettőt ugyanazok építik, és a különböző cégek úgy passzolnak össze, mint borsó a héjával. A szövevényes ügyek szereplői a Becsó fivérek voltak, feleségestül.

Ám nem csak az építkezés során derültek ki visszásságok, és merültek fel kérdőjelek, hanem az átadást követően jöttek a korábbiaknál is szégyenteljesebb dolgok. Becsóék a nem éppen egyenesnek tűnő építkezés és vagyongyarapodás után, az igen beszédes nevű Görbeország vendégházukat sajátjukként kezdték használni, és a környékbeliek csodálkoztak, mert ha valaki a Görbeországban szeretett volna kivenni szobát, mondván, az a Becsóék privát háza.

Néhány elszánt újságíró igyekezett feltárni az össze anomáliát, és rávilágítani arra, hogy az EU-s forrásból épült vendégházat magáncélokra használják. A fideszes képviselő azonban ismét egy gyors magyarázattal szolgált, mert azt mondta, a vendégházban többen is megszálltak, és akár újságírók is foglalhatnak ott szállást. Azóta sem derült ki, sikerült-e a tényfeltáró újságíróknak Görbeországban lazulni.

Becsó Zsolt pedig továbbra is vitte a pöttyös labdákat, a csoki nyuszikat, és osztogatta a kampány alá valót.

2017-ben történt egy kis grimbusz, mert bár Becsóék Görbeországáról sokan hallottak, de még a legkritikusabbak is meglepődtek azon, hogy a képviselő simán kihagyta a vagyonbevallásából a „szálláshely kialakítására” kapott támogatásokat. Nem volt abban a vagyonbevallásban se cég, se pénz, de a fifikás képviselőnek mindenre volt válasza. Arra hivatkozott, hogy nem magánszemélyként, hanem egy másik vállalkozáson keresztül van érdekeltsége, ezért sem a céget, sem a pénzeket nem kellett feltüntetnie a vagyonnyilatkozatában. Kéretik nem kacagni azon sem, hogy a másik cég természetesen a testvéréé, aki hozzá hasonlóan hű fideszes. Mindketten bizonyára csóválták a fejüket, hogy számon kérnek rajtuk bármit is. Becsó Zsolt egyenesen a törvényt kifogásolta, mert szerinte abban nincs egyértelműen részletezve, hogy mit jelent a „gazdasági érdekeltség”. A nyomaték kedvéért azt is hangsúlyozta:

„A kapott támogatás szabályosan került felhasználásra, itt senki sem lopott el semmit, itt nincs offshore cég és nincs bűvésztrükk sem”

Ezek után tapsolhattunk, hogy „oszt jó napot”.

Ekkor még nem sejthette senki, hogy a nógrádi tájakról Budapestre kacsingat Becsó Zsolt, és az ezeréves baráttal, M. Arnolddal ingatlanokat vásárol (természetesen cégeken keresztül). A korábbi belvárosi fideszes polgármesterek talán még örültek is annak, hogy az ősfideszes Becsó náluk is tanyát ver.

Becsó mindeközben adott a láiszatra: derekasan bekukkantott hol az egyik nógrádi falvacskába, hol a másikba. Hagyományt őrzött, avatott, fotóztatta magát. Meg is lett az eredménye, mert a 2018-as országgyűlési választások után becsókolta a listás helyét a Parlamentbe. Ebben az évben nem sok szót pazarolt rá a média, mert az előzményekhez képest igazán jelentéktelennek számított, hogy bár saját körzete nincs, ennek dacára felvette a havi 150 ezer forint benzinpénzt. Ez is szívjóság volt a részéről, mert hogyan is adhatna a szegény nógrádiaknak akár gumilabdát is, ha nincs mivel mennie hozzájuk.

És most, 2019 karácsonya előtt, Budapesten ezt a szegény Becsó Zsoltot vegzálja az ellenzék. Előbb azzal, hogy a haverja gátlástalan és barbár építkezéssel terjeszkedik a Belvárosban, és egy patinás, 1891-ben épült házat vernek szét azért, hogy szórakozóhelyet létesítsenek. A magyar állam pedig vagy nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni a törvényeknek, amelyek a lakók érdekeit és jogait védenék.

A Terézvárosi Önkormányzat új testülete azonban példátlan gyorsasággal lépett, amint tudomására jutott, hogy jogtalanul működtet Becsó Zsolt és társa egy hotelt. Becsó Zsolt talán most először szembesült azzal, hogy ő sem állhat a törvények felett. Akkor sem, ha Télapónak vagy karácsonyfának öltözik az ünnepre.