Balázs Péter: A hintapolitika nem folytatható a végtelenségig

Magyarország hitele romokban van az Európai Unióban. Egyszerűen nem tekintik megbízható, kiszámítható szövetségesnek. Így összegezte az utóbbi hetek fejleményeit Balázs Péter volt külügyminiszter és uniós biztos, akit arról kérdeztünk, meddig folytathatja a pávatáncot, vagy ha úgy tetszik a hintapolitikát Orbán Viktor az unió és Oroszország között.

 

Az Európai Uniónak nincs szüksége arra, hogy Magyarország közvetítsen, hiszen a vezető politikusok – Emmanuel Macron francia elnök, vagy Angela Merkel német kancellár – közvetlen kapcsolatot alakítottak ki az orosz államfővel. Ugyanakkor Vlagyimir Putyinnak nagyon jól jön, hogy van egy olyan partnere, aki részt vehet a legmagasabb szintű uniós tanácskozásokon és adott esetben informálhatja is róluk. Orbán Viktor már több mint tíz éve vállalkozik erre a szerepre, s ha szükséges, az orosz elnökkel feltehetően egyeztetnek a NATO, vagy Európa ügyeiről is. Amikor pedig akadályozza, hogy elítéljék Moszkvát a cseh-orosz konfliktus ügyében, vagy akadályozza Ukrajna közeledését a NATO-hoz, akkor mindig az orosz érdekeket képviseli.

Ez a magyar miniszterelnök és egész Magyarország szemszögéből nagyon kényes pozíció – folytatta elemzését Balázs Péter. Nem kétséges, személy szerint nyerhet vele, mert nő a nimbusza, viszont Nyugaton ezt nem díjazzák, hiszen sokkal fontosabbnak tartják a kiszámíthatóságot. Ha Orbánnak valóban az lenne a célja, hogy Moszkvát közelítse az unióhoz, először a nyugati partnereivel konzultálna, s ha kidolgozták a megfelelő stratégiát, utána közvetítene. A volt uniós biztos úgy fogalmazott, nem szerencsés ez a kerítésen táncolás, amelynek lényege, hogy Magyarország állandóan kikacsint abból a szövetségi rendszerből, amelynek egyik tagja. Így ugyanis többet veszít a szövetségen belül, mint amennyit nyer a szövetségen kívül.

A szakértő emlékeztetett rá, Mark Rutte holland miniszterelnök már decemberben – a magyar-lengyel vétófenyegetés idején – világosan kifejtette, ha e két ország nem akar velük menni, akkor a közösségnek nélkülük kell tovább lépnie. Ez jelezte, hogy Magyarországnak nincs nagy súlya, Lengyelországnak – stratégiai pozíciója és nagysága okán – még egy kicsit nagyobb. Túl sok figyelmet tehát nem fordítanak a magyarokra, mert boldogulnak nélkülük is. A vétó persze megmarad eszköznek, de azt sem tartják igazi ütőkártyának. Az egyetlen veszélyt a volt külügyminiszter szerint az jelentheti, ha több országban is hatalomra kerülnek Orbánhoz hasonló politikusok – például Matteo Salvini Olaszországban –, mert akkor már többen lehetnek, és a fertőzés terjedhet. Ennek megakadályozása már valóban érdeke az uniónak, de egy-egy magyar akadékoskodással nem bajlódnak túlzottan.

Ugyanakkor ezt a hintapolitikát nem lehet a végtelenségig folytatni – tette hozzá a volt külügyminiszter és uniós biztos. Erőteljes jelzést adott erre az Európai Néppárt, amikor nemrég kizárta a Fideszt a pártcsaládból. A magyar kormánypárt képviselőit még megtűrik az unióban, mint függetlenek járkálhatnak a folyosókon, de a legnagyobb és legerősebb pártcsalád, amely egy évtizedig elviselte a renitenskedést, eljutott arra a pontra, hogy ebből elég. Orbán Viktor politikájának lényege, hogy látványosan minimalizálja a kötelezettségeket és maximalizálja a hasznot. Minden pénzt és előnyt megszerezne, miközben a nulla felé nyomná az együttműködési készséget. Balázs Péter szerint azonban ezt a felborult mérleget sokáig nem lehet tartani. A tagállamok úgy vélik, ha bármelyikük ki akarja használni az előnyöket, akkor vállalja az együttműködéssel járó nehézségeket is. Ezzel együtt egy ideig még működik ez a politika, mert a többiek átlépnek rajta, vagy áthidaló megoldást alkalmaznak. Ha azonban valamilyen nagyon kritikus helyzet áll elő, amikor tényleg számít az egység, akkor véget vetnek ennek a stratégiának. Megvonhatnak uniós pénzeket, vagy előnyöket, akár ki is zárhatják Magyarországot a szavazásból. Szakasz-győzelmeket lehet aratni a folyamatos szembenállással, de ha a jövő évi választás után kormányváltás lesz, akkor sokat kell majd dolgozni a megrendült bizalom helyreállításán – mondta Balázs Péter.

 

 

 

via. Hírklikk