Bármi segítene, ami leviszi az árat

Kérdés, hogy meddig bírják a gazdák, meddig bírja a mezőgazdaság. A Fruitveb alelnöke, Gubacsi Zoltán korábban azt nyilatkozta a sajtónak, hogy 2023 lesz a vízválasztó, akkor derül majd ki, hogy mennyi cég bírta a válságot. Horváth Gábor is úgy látja, hogy a jövő évi termés kerül most igazán veszélybe, a gazdáknak ugyanis már most el kell kezdeniük előkészíteni a 2023-as évet, főleg a gabonaszektorban. Sok termelő pedig abba a helyzetbe kerül most, hogy nem tudja olyan áron eladni az áruját, hogy abból fedezze az új vetőmagok vásárlását és a vetés egyéb költségeit, munkagépeket, üzemanyagot, munkaerőt. A MOSZ főtitkára szerint nagyjából 500 milliárd forint likviditásra van most szükség a mezőgazdaságban, amit nem tudnak a termelők kigazdálkodni a kiugró költségek és az alacsony felvásárlási árak miatt. Sok gazdának hitelért kell majd folyamodnia. A kormányzat által gazdáknak nyújtott segítség, a hitelmoratórium viszont rontja a gazdák hitelbesorolását, így bár nem kell kamatot fizetniük a meglévő tartozásaikra, új hitelt sokkal nehezebben tudnak fölvenni.

Éppen ezért Horváth szerint valamilyen állami garanciával és kamatpreferenciával támogatott finanszírozási formára lenne szükség a mezőgazdaságban, méghozzá elég nagy forrással, hogy a jövő évi termés ne kerüljön veszélybe. Mint mondta, tárgyalnak valami ilyesmiről a kormánnyal, barkácsolják a megállapodást, de még nem sikerült eredményre jutni. A MOSZ azt is szeretné elérni, hogy a kormány növelje a 2023-as költségvetésben az agrárkárokra szánt garanciaalapot, mert jelenleg 10 milliárd forint van erre elkülönítve, miközben a gazdáknak a rég nem látott mértékű aszály és a megugró energiaárak miatt ennél sokkal nagyobb lesz a kára.

Horváth szerint a kormány egyes intézkedései mesterségesen tartják alacsonyan a búza árát. A búzafinomliszt árát elvileg október elsejéig szabályozták a 2021 októberi árakon, és a jelenlegi inflációs trendek mellett nem lepne meg igazán senkit, ha az ársapkák ezután is megtartanák. Emellett a búzára kiviteli korlátozás is érvényben van, 30 napot kell várni a búzaszállítmányok exportengedélyére, ami szintén mesterségesen lent tartja az árakat. Horváth szerint most 130 forintba kerül egy kiló búza, de már nagyjából 150 forintos árral sokkal jobban járnának a termelők.

Kelemen Péter szerint minden olyan intézkedés segítene a magyar zöldség- és gyümölcstermesztőkön, és persze minden más gazdasági szereplőn, ami lejjebb viszi a földgáz, és ezen keresztül az áram árát. Ha az EU működőképes javaslatot tudna kidolgozni az orosz gázra kivetett ársapka bevezetésére, ami valóban lejjebb vinné az árakat, akkor az is nagy segítség lenne, bár Kelemen valamennyire szkeptikus, hogy ez mennyire fog összejönni. Az viszont biztos, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, néhány hónapon belül a magyar zöldség- és gyümölcságazat létét fenyegetheti, ha nem sikerül valahogy letörni az árakat.