BBC: Már a magyar határhoz közeli városokat is bombáznak az oroszok! – Rendkívüli hír

A harmadik hetébe lépett háborúban Oroszországnak eddig nem sikerült elérnie kitűzött céljait, az ukrán hadsereg lefegyverzését és a demokratikusan megválasztott kormány elűzését. Ezzel szemben több ezer halálos áldozata van az agressziónak, aminek következtében már 2 milliót is meghaladja menekülők száma. És a neheze még minden bizonnyal az ukránok előtt áll, kemény hétvégére kell felkészülnie Ukrajnának és világnak. Hírszerzési információk arra mutatnak, hogy komoly támadások várhatók, immár nem csak keleten és délen, hanem észak-nyugaton is. Akár a Kijev elleni támadás is megindulhat. Éjszaka már észak-nyugati területeket is bombáztak az oroszok, a támadások már a magyar határhoz is közelebb történtek. Ráadásul a vegyi- és biológiai fegyverekről is egyre több szó esik. Közben a párizsi uniós csúcson elszállt az ukránok reménye a gyors uniós tagságra. Ukrajna kinyilvánította, hogy nyitott a semlegességre, „ha a NATO egyelőre nem áll készen Ukrajna befogadására”.

A Kreml napok óta építi fel a vegyi- és biológiai fegyverek vádját Ukrajna és az Egyesült Államok ellen, de amíg egészen csütörtökig erről csak elszórt megjegyzések volt, mostanra világos stratégiává állt össze. Putyin jobbkeze, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, tegnap a törökországi Antalayban Dmitro Kolubo ukrán külügyminiszterrel tartott – eredménytelennek mondható – tárgyalása után már maga is arról beszélt, hogy Ukrajna, amerikai segítséggel ilyen – nemzetközileg egyébként tiltott – gyilkos fegyvereket készül bevetni.

Ez nagyon aggaszt, mert többször meggyőződhettünk már arról, hogy ha tudni akarod Oroszország terveit, azt figyeld, Moszkva mivel vádol másokat” – így reagált az oroszok vádaskodásaira Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök, csütörtök késő esti videóüzetetében, határozottan cáfolta az orosz híreszteléseket.


Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Twitter-üzenetében azt írta, hogy mélységesen aggasztó az a mániákus megszállottság, amellyel különböző orosz tisztviselők a nem létező biológiai és vegyi fegyverekről, veszélyekről fantáziálnak Ukrajnában.

Ez valójában arra utalhat, hogy Oroszország egy újabb szörnyű és hazugságon alapuló hadműveletet készít elő”.

 

Az Egyesült Államok is arra figyelmeztetett: éppen, hogy Moszkva készül vegyi vagy biológiai fegyverek bevetésére.

A gondosan kitervelt orosz lépések következő elemeként, Moszkva az ügyben kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását. A testület ma össze is ül, hogy megvitassák – a diplomaták szerint – Moszkva bizonyítékok nélküli vádjait az Egyesült Államok ukrajnai biológiai tevékenységével kapcsolatban.

Az Egészségügyi Világszervezet mindenesetre szintén aggódik. Ha nem is emiatt, de azt tanácsolta Ukrajnának, hogy semmisítsen meg minden kutatólaboratóriumban tartott veszélyes kórokozót. A WHO szerint a cél megakadályozni, hogy a háborús cselekmények miatt ezek esetleg elszabaduljanak – mondta egy tisztviselő csütörtökön a Reutersnek. A BBC megjegyezte: más országokhoz hasonlóan Ukrajnában is vannak közegészségügyi laboratóriumok, amelyek az emberek és állatok veszélyes betegségeit, köztük a Covid-19-et tanulmányozzák. Néhány ilyen laboratórium a múltban támogatást kapott az Egyesült Államoktól, az EU-tól és a WHO-tól. A Reutersnek nyilatkozó WHO-tisztviselő nem árulta el, mikor adták ezt a tanácsot, azt betartották-e, és hogy milyen kórokozók illetve méreganyagok lehettek az ukrán laboratóriumokban.

Katonai műveletek

Közelednek a harcok a magyar határ felé: a The Guardian tudósítása szerint ma hajnalban orosz repülőgépek nyugat-ukrajnai városokat bombáztak, olyan területeket, ahova nagyon sok ukrán menekült keletről és délről, hogy ott  várja ki a háború végét. Bombatalálatok érték Dnyiprot, Luckot és a román, szlovák, magyar határ közeli Ivano-Frankot.

A rajtaütések célpontjai elsősorban repülőterek voltak, de Dnyiproban egy lakónegyedet is eltaláltak, egy ember halálát okozva. Az ukrán katasztrófavédelem szerint Dnyiprot, a Dnyeper-folyó egyik stratégiai fontosságú városát, és Luckot is három találat érte. Az elmúlt héten megszaporodtak a támadások a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő Zsitomir ellen is. Tudósítások szerint a fő frontvonalaktól távol eső városokat ért orosz támadások célpontjai repülőterek és légvédelmi létesítmények. Nyolc cirkálórakéta találta el a vinyicai repülőtéret is, ahol az ukrán légierő főhadiszállása található.

Ugyanakkor általános az a vélemény, hogy Oroszország eddigi tervei nem nagyon váltak valóra. Az egyes városok elleni elképesztő intenzitású támadások ellenére egyetlen nagyobb várost – Herszont – sikerült eddig elfoglalniuk. Tartja magát még, az elképzelhetetlen erővel és módon ostromlott, mára teljesen kivéreztetett, Mariupol és Harkiv is. Maga Vlagyimir Putyin tegnap elismerte: Ukrajnában „problémák és nehézségek” voltak.

A brit hírszerzés is így látja. Szokásos napi jelentésében nagyon valószínűtlennek mondja, hogy Oroszország elérte az inváziós terveiben kitűzött célokat. A The Guardian számol be a jelentésről, amelyben az olvasható, hogy az orosz szárazföldi erők változatlanul csak lassan nyomulnak előre, és továbbra is fennállnak azok a logisztikai problémák, amelyek hátráltatták a csapatokat. De az erős ukrán ellenállás is komolyan nehezíti a támadók előrehaladását.

Oroszország valószínűleg az elkövetkező napokban arra törekszik majd, hogy erőit átszervezze és újraindítsa a támadó tevékenységet. Ez minden bizonnyal a főváros Kijev elleni műveleteket is jelenti” – olvasható a jelentésben.

Ez utóbbit látszanak alátámasztani a műholdfelvételek. A Maxar Technologies (MAXR.N) amerikai magáncég felvételei szerint az a bizonyos, a világsajtóban hírhedtté vált, Kijevet északról fenyegető, 64 kilométer hosszú orosz katonai oszlop feloszlott és új állásokat vett fel. A képeken páncélos egységek manővereznek a Kijevtől északnyugatra fekvő Antonov repülőtér közelében lévő városokban és azokon keresztül. Az északabbra lévők pedig Lubjanka közelében tüzelőállásokat foglaltak el. A Reuters megjegyzi, hogy ugyan független módon nem tudta ellenőrizni a képeket, de az ukrán fegyveres erők vezérkara is azt közölte, az orosz erőket a súlyos veszteségek után újra csoportosították. Közben a BBC – egy magas rangú amerikai védelmi tisztre hivatkozva – azt írta, hogy az elmúlt 24 órában az orosz erők 5 kilométerrel közelebb kerültek Kijevhez.

Tárgyalások – ukrán feltételek

A csütörtökön, a gyakorlatilag eredmény nélkül véget ért, ukrán-orosz külügyminiszeri tárgyalás utáni sajtótájékoztatón, Szergej Lavrov azt állította, hogy Vlagyimir Putyin nem utasítja el a találkozót Volodimir Zelenszkijjel, „de addig még nagyon sok a teendő”.

A közvetlen tárgyalást korábban az ukrán elnök javasolta, amit ma, a helyettese újból megerősített. A CNN-nek nyilatkozva Igor Zsovkva leszögezte, hogy Zelenszkij ugyan kész közvetlenül beszélni Putyinnal, „de nem fog kompromisszumot kötni”.  Arra is kitért, hogy sem az orosz elnökről, sem az embereitől nem hallott hivatalos választ erre a javaslatra.

Az ukrán alelnök arról is beszélt, hogy nyitottak a semlegességre, „ha a NATO egyelőre nem áll készen Ukrajna befogadására”, ugyanakkor „kemény biztonsági garanciákra van szükségünk, hogy ezek a szörnyű háborúk, ez a szörnyű agresszió ne ismétlődhessen meg a jövőben. Igor Zsovkva szerint Ukrajna Putyinnal és a szomszédaival együtt akar dolgozni „Európa megújult biztonsági rendszerén”.

Az elnökhelyettes kitért az uniós tagságra is, leszögezve: „Hazám, az ukrán nép megérdemli, hogy az európai család részévé váljon…Ukrajna egész Európa biztonságáért küzd. Tehát amikor Macron a lehetséges európai biztonságról beszél, hogyan beszélhet anélkül, hogy Zelenszkij is ott ülne az asztalnál?” – fejtette ki az ukrán államfő helyettese.

Ukrajna uniós tag lesz, de nem csak majd

Az Európai Unió párizsi állam- és kormányfői csúcsértekezletén nem született döntés Ukrajna gyorsított tagfelvételéről – írja a Politico. Pedig ezt korábban Volodimir Zelenszkij elnök többször is sürgette. A többórás tanácskozás után pénteken hajnalban elfogadott közlemény ugyan egyértelműen kifejezte az unió szándékát, hogy segítse Ukrajnát, beleértve a politikai és pénzügyi támogatást is, valamint a menekültek ideiglenes védelmét. Ugyanakkor nem tartalmazza a Zelenszkij által kért garanciát Ukrajna uniós tagságához.

Több tagország, élükön Hollandiával, ragaszkodott ahhoz, hogy a hosszadalmas csatlakozási folyamatot semmiképpen se rövidítsék le, még Ukrajna esetében sem. Így hónapokig, esetleg évekig tarthat, mire a folyamat egyáltalán elindulhat.

A Versailles-i csúcstalálkozó szünetében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy további 500 millió eurós segélyt nyújtanak Ukrajnának, az úgynevezett Európai Békeprogramon keresztül. A támogatást Kijev katonai segélyezésére használják fel. Az Európai Unió vezetői azt is megígérték, hogy segítik Ukrajna újjáépítését a háború után. Az uniós csúcsértekezlet ma folytatódik.

Kitörhet a vámháború

Az Egyesült Államok, a G7 csoporttal és így az Európai Unióval együtt, ma kezdeményezni fogja Oroszország legnagyobb kedvezményeket élvező státuszának a visszavonását – tudta meg a Reuters. Ha ez megtörténik, akkor az orosz export termékekre (magasabb) vámokat vethetnek, ez pedig tovább rontaná a már így is a válság felé sodródó orosz gazdaság helyzetét. A moszkvai válaszlépések elkerülhetetlenek lesznek.

Menekülők

Csütörtökön 40 ezer embert evakuáltak az ukrán kormány segítségével. Ezzel két nap alatt összesen 100 ezer civil – gyerek, idős, beteg, nő – tudott távozni a harci cselekmények színhelyéről. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be a már említett, csütörtök késő esti videóüzenetében. Elmondta azt is, hogy az ukrán erőknek sikerült létfontosságú segélyeket, köztük élelmiszert és gyógyszert is eljuttatniuk az ostromlott városokba.

Azonban Mariupol esetében nem jártak sikerrel, és civileket sem tudtak kihozni a városból. Az ukránok ma is kísérletet tesznek arra, hogy az éhezés szélére jutott kikötővárosba élemet és vizet juttassanak el, illetve embereket menekítsenek ki onnan.

Segélyek

Az amerikai képviselőház után az Egyesült Államok szenátusa is elsöprő többséggel jóváhagyta a 13,6 milliárd dollár segélyt Ukrajna számára. Joe Biden elnök várhatóan még ma aláírja az a rendelkezést. A pénzből egyebek mellett élelmiszer- és gyógyszer-szállítmányokat küldenek majd Ukrajnába és segítik elmenekültek ellátását.  De az amerikai támogatásból jut arra is, hogy újabb Javelin páncéltörő és Stinger légvédelmi rakétákat juttassanak az ukrán hadseregnek.

A Meta is segít a maga módján

A Meta tudatta, hogy a Facebook és az Instagram megváltoztatja a szabályait. Ideiglenesen engedélyez olyan bejegyzéseket, amelyek az orosz csapatok vagy Putyin elleni erőszakos cselekményekre szólítanak fel.