Biztonságpolitikai szakértő: Többfrontos háborúval fenyeget az izraeli konfliktus

Célzott megsemmisítések – így nevezi a katonai szakzsargon a civil áldozatok minimalizálásával kivitelezett likvidálásokat. Éppen ezen dolgoznak Izrael különleges műveleti alakulatai a Gázai övezetben, Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint az eddigi adatok alapján meglehetősen hatékonyan. Közben azonban a palesztin oldal is erősít, a konfliktus kezd szétterjedni a térségben. Mindez Izraelt új kihívás elé állítja.

Hét éve nem dúltak ilyen kemény harcok Izraelben, és a fellángoló zsidó–palesztin konfliktusnak messze nincs vége. Egy május 6-ai tüntetés napok alatt a Hamász és az izraeli hadsereg összecsapásává fajult, s bár egyelőre a tüzérségé és a légierőé a főszerep, ez bármikor megváltozhat. A szárazföldi egységek bevetése is opció, a Gázai övezet katonai megszállásával a héten több alkalommal ijesztgetett az izraeli kormány és a hadsereg.

Fedett státuszban, de az izraeli hadsereg, a hírszerzés emberei állandó jelleggel Gázában vannak. Az elmúlt időszakban valószínűleg növelték a létszámukat, és aktivizálták a palesztin lakosságban kiépített ügynökhálózataikat

– mondta el az Indexnek Kis-Benedek József.

 

A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: Izrael katonai, technikai fölénye továbbra is megkérdőjelezhetetlen, ha nem lenne nemzetközi nyomásgyakorlás, erővel pillanatok alatt rendet tenne a Gázai övezetben.

 

„A szárazföldi csapatok bevetése azonban csak a legutolsó eshetőség. Egy ilyen művelet komoly mennyiségű katonai, civil áldozattal járna, a politikusoknak pedig kínos lenne elszámolniuk a halottakkal” – folytatta. Műveleti szempontból ráadásul Gáza nehéz terep. A palesztinok felszabadításáért küzdő radikális Hamász és más terrorszervezetek kiterjedt alagúthálózattal rendelkeznek, ezek felszámolása nehéz, magas kockázatú feladat.

 

Itt jönnek képbe az izraeli hadsereg (IDF) különleges műveletekre kiképzett alakulatai. Az ő feladatuk az úgynevezett célzott megsemmisítések előkészítése, vagyis a Hamász vezetőinek felkutatása, adott esetben meggyilkolása. A pontos helymeghatározás különösen fontos, a légierő támadása esetében ugyanis minimalizálni kell a civil áldozatokat, az anyagi károkat. Ahogyan az elmúlt napok hírei is rámutattak, Gázában eddig 122 emberéletet követeltek a bombázások, közöttük számos civil áldozat is van.

Csak az elmúlt egy hét alatt öt Hamász-vezetőt likvidáltak. Ez egyértelmű jele annak, hogy az izraeli hírszerzés precízen működik, nagy erőkkel vannak jelen a térségben

– folytatta Kis-Benedek József.

Az első izraeli különleges alakulatot, a 101-es egységet 1953-ban hozta létre a későbbi izraeli miniszterelnök, Ariel Sharon. A frissen megalakult zsidó állam határait Szíriából, Egyiptomból és Jordániából is fegyveres betörések fenyegették, az egység feladata ezek gyors felszámolása, visszaverése volt. A katonákat nem az akkor gyengélkedő IDF-ből, hanem a kibucokból toborozták. Sharon ugyanis úgy vélte, csak azok harcolnak igazán lelkesen Izraelért, akik földművelőként közvetlenül érdekeltek a biztonságában. A 101-es egységbe jelentkezni nem is lehetett, csak ajánlás útján kerülhettek a kötelékbe. Az új tagok felvételéhez pedig az egység valamennyi tagjának támogatása kellett.

 

Az IDF honlapja szerint mára tíz különleges alakulata van Izraelnek, és ezek a legkülönfélébb feladatokra specializálódtak. A világ legjobb terrorellenes egységeként számontartott Szajeret Matkal felel például a mélységi felderítésért, katonái az ellenség vonalai mögül gyűjtenek információt – Kis-Benedek József elmondása alapján az egység sűrű napokat élhet most meg Gázában. De van speciális búváralakulat is víz alatti robbantásokhoz, kutató/mentő alakulat vagy a már említett, föld alatti alagutak felszámolásában jártas kommandó.

Hiába rendelkezik azonban Izrael a legkülönfélébb különleges képességekkel, a jelek szerint a másik oldal gyorsabban fejlődik. Ahogyan arról már az Index is beszámolt, a Hamász katonai szárnya jelentős befolyásra tett szert a szervezeten és a palesztin politikán belül is. Kis-Benedek József elmondta, árulkodó, hogy a terrorszervezet által kilőtt rakéták hatótávolsága már 250 kilométer, ilyen fegyverekkel eddig a szervezet nem rendelkezett.

 

A konfliktusból az már kiderült, hogy rengeteg fegyver van Gázában. A Sínai-félsziget felett Egyiptom látszólag elvesztette a kontrollt, az Iszlám Állam és más terrorszervezetek is onnan támogatják a radikális palesztinokat

– mondta el Kis-Benedek József, hozzátéve, hogy a Hamász az egész térség felett kezdi átvenni a hatalmat. A palesztin lakosság ráadásul a környező arab államokban is fellázadt, Libanonból is rakétákat lőttek Izraelre. Kis-Benedek József szerint ez többfrontos háborúval fenyeget, a régió radikalizálódása arra utal, hogy Izrael nem tudja ellenőrzése alatt tartani az eseményeket. A következő napok, hetek eseményei ezért a konfliktusban döntőnek bizonyulhatnak, s tragikus kimenetelű lehet, ha az Izraelben élő arab lakosság is fellázad a zsidó állam ellen.