Ukrajna áramellátásának ötven százalékát adják az atomerőművek.
A tizenöt atomerőművi blokkból ma már csak nyolc üzemel, a többit vagy leállították biztonsági okokból, vagy éppen karbantartást végeznek rajtuk.
Ezek közül számos van már orosz kézen, mivel a háború első három hetében az orosz csapatok az erőműveket is elfoglalandó célpontként jelölték meg.
A létesítményeket gyakran olyan támadás érte, amely nagyon könnyen radiológiai veszélyhelyzetet idézhetett volna elő.
Szieberth Máté azonban úgy véli, hogy mindezek ellenére is biztonságosak az ukrán erőművek.
Szó volt arról is a Kibeszélő különkiadásában, hogy egy atomerőmű-baleset következtében kinek kell jódtablettát adni, illetve hogy mire is jó ez a készítmény, és a balesetet követően mikor kell alkalmazni.
A műsorban szóba került többek között az is, hogy
- mekkora a radiológiai veszélyhelyzet az esetleges kibocsátás miatt;
- ha nincs áram Csernobil környékén, hogyan lehet valós adatokhoz jutni mondjuk arról, hogy van-e szivárgás;
- hogyan működnek a sugárzásmérő állomások, miként küldenek adatokat a térségből a jeladókkal;
- lehet-e nukleáris zsarolásra használni az elfoglalt ukrajnai erőműveket;
- volt-e olyan háborús helyzet a világon az elmúlt 75 évben, amikor atomerőművet ért támadás;
- milyen kapcsolata van a magyar atomtudósoknak ukrán kollégáikkal.
A szakértő szerint a csernobili erőművet nem szándékosan szállták meg az orosz csapatok.
Egyszerűen útba esett a Belarusz irányából érkező és Kijev felé előrenyomuló haderőnek, hiszen elhagyatott, kevésbé őrzött, komoly ellenállást nem produkáló térségről beszélünk, amely a baleset óta amúgy is tiltott, elzárt övezet.
Az ukrajnai atomerőművek civil létesítmények, azonban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem mindenhol a normális módon és mederben folyik az atomerőművek üzemeltetése, különösen az orosz csapatok jelenléte miatt. Ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy bármiféle radiológiai veszélyhelyzet állna fönn.