Bod Péter Ákos: Az árstopok csak nagyobb inflációt eredményeznek, nem tudják lefékezni az áremelkedést

Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint az árstop további áremelkedéseket generál. Más szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az ársapka sem tudta megfékezni a brutális élelmiszer-inflációt.

Az ATV Híradó riportja szerint lassan egy éve már, hogy a kormány befagyasztotta a benzin és a gázolaj árát, februárban pedig hat alapvető élelmiszer árára került ársapka.

Utóbbival a kormány az elszabadult inflációt akarja visszaszorítani (amely már az orosz-ukrán háború februári kitörése előtt érezhető volt), ám a Híradónak nyilatkozó Bod Péter Ákos szerint az árstopok nem állították meg az áremelkedést.

A jegybank volt elnöke elmondta, az árszabályozással átmeneti árhullámokat lehet csak áthidalni.

Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket

– mondta el az ATV Híradójának Bod Péter Ákos közgazdász.

A Híradó riportja szerint a legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra úgy, hogy közben a gazdasági szereplők támogatásokban részesültek: Franciaország és Olaszország meghosszabbította az üzemanyagot terhelő adók csökkentését, utóbbi országban pedig a kenyér és a tészta áfamentes lett.

Több uniós tagállamban a lakosság egyszeri szociális juttatásban részesült.

Bod Péter Ákos szerint ezek a lépések ugyan gyorsabb árnövekedést eredményeznek, viszont az infláció hamarabb lefut. Magyarországon azonban újabb pénzromláshoz vezet az ársapka intézménye, mert a hatósági áraknak egyszer vége lesz és akkor újabb áremelkedés fog jönni.

Tóth Levente, a Bank360 elemzője úgy látja, az ársapka egy kényszerintézkedés, ami mellett a kormány szociális okból is dönthetett, mert így a szegényebbek olcsóbban vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket. Tóth szerint a kormány így próbálja meg tompítani az árcsúcsot.

Az, hogy összességében nagyobb élelmiszer infláció jött volna, mint ársapkák nélkül, ezt nem lehet kijelenteni, ilyen kutatási adat nincs, de azt ki lehet jelenteni, hogy az ársapkák nem voltak képesek megfékezni az egészen brutális élelmiszer inflációt

– mondta el a Híradónak az elemző.

A riportban elhangzott, az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak, viszont a kenyérért közel 92, a sajtért 95 százalékkal kell többet fizetni most, mint egy éve.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója a Híradónak nyilatkozva elmondta, ő egyenes arányosságot lát az ársapka és az infláció emelkedése között, szerinte az árstop sose volt jó ötlet.

Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt

– magyarázta, és hozzátette, a fogyasztó ezért semmit se nyer, hanem globálisan bukik mindenki, ráadásul az árstopos termékekből hiány alakul ki.

 

 

Forrás: atv.hu