Bodnár Zoltán: Játszadoznak a statisztikákkal mint gyermekek a játékukkal

Nagyon óvatosan kellene bánni az átlagkereset KSH által számított mutatójával, ugyanis ott a számbavételi rendben az ötnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek nincsenek benne. Ugyanakkor az egy jelentős állomány, így a teljes foglalkoztatotti a szám, amit a KSH kiszámol, nem valós. Az viszont látszik, hogy a reálbér növekedése nagyon szerény, az infláció megeszi a nominális béreket – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Bodnár Zoltán közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, a KSH adatairól, amelyek szerint a tavalyi év októberében az átlagkereset 8,5 százalékkal nőtt. A 6,5 százalékos októberi inflációval számolva, a reálkeresetek emelkedése ugyanakkor csak 1,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Megjegyezte, a novemberi inflációs adat már 7,4 százalék volt.

„Statisztikát bármiből lehet csinálni, mindig olyan bázist és olyan számot kell keresni, ami jól mutat. A 431 300 forintos átlagkereset minden korábbihoz képest magasabb szám.”

 

Lehet, hogy a Fidesz szerint Magyarország előre megy és nem hátra, de a makrogazdasági számok ennél egy kicsit kevésbé biztató képet mutatnak – tette hozzá a közgazdász.

„A rendkívül magas államadóssággal, költségvetési hiánnyal a 2021-es évre, meglehetősen rossz szerkezetű költségvetéssel, egy választási költségvetéssel, ami irdatlan pénzszórást eredményez és további inflációs nyomást terhel majd a gazdaságra. Be kell rendezkedni a tartós inflációra. Ezen az sem segít, hogy a szakszervezetek hírei szerint, a nagy munkáltatóknál kötött, idei évre szóló megállapodások, jelentős nominális béremelést tartalmaznak. Ezek 8-18 százalék között szóródnak, amelyek okszerűen következhetnek abból, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum esetében, kormányzati előírás következtében, 20 százaléknak megfelelő emelkedés történik és nyilván ezt a fölötte lévő bérkategóriában is érvényesíteni kell.”

 

Ez a kiáramló pénzmennyiség – miközben a gazdaság hatékonysága, termelékenysége ezzel arányban nem javul –, óhatatlanul és szükségképpen inflációs nyomást és magas inflációt fog eredményezni. Ami még ennél is rosszabb, hogy ár-bér spirál keletkezik – tette hozzá Bodnár Zoltán. Az inflációs várakozások béremelést kényszerítenek ki, a kiáramló többletbér-mennyiség pedig inflációs nyomást okoz és növeli az inflációt.

„Meglehetősen nehéz lesz ezzel megbirkózni.”

Repülőrajttal kezdte az évet a forint

„Ennek sokféle oka lehet.”

 

„Az egyik az, hogy a Magyar Nemzeti Bank esetleg egy úgynevezett csendes intervencióval kezdte az évet. Ez azt jelenti, hogy a jegybank beavatkozik az árfolyam erősítése érdekében, de nem közvetlenül jelenik meg, hanem mindenféle háttérintézményeken keresztül, csendestársként, külső finanszírozóként. Például baráti intézményekkel megbeszéli, hogy forintot vásároljanak, és ezzel keresletet támasztanak a forint iránt. Erről nem szoktak beszélni, ezért is hívják csendesnek. Ennek az a célja, hogy az a látszat keletkezzen, mintha a piaci trend fordult volna meg. De ezt nem tudjuk, hogy így van-e, ez csak feltételezés, egy tankönyvi példa.”

„A másik, ami oka lehet az első napok forinterősödésének, az az, hogy nagy valószínűséggel a befektetők egy része a tartósan gyenge árfolyamot látva, elérkezettnek látták az időt, hogy zárják a pozíciójukat és az elmúlt időszak árfolyamgyengüléséből következő nyereséget realizálják. Aki például eurót váltott át 370 körüli árfolyamon az gondolhatta, hogy azok az intézkedések, amelyeket a jegybank az utolsó időszakban hozott, azok részben a likviditás szűkítését célozzák, ilyen az állampapír-vásárlás leállítása, a vállalati kötvényvásárlási program leállítása, a folyamatos kamatemelések. Ezek a forint erősödéséhez fognak vezetni, tehát érdemes a pozíciót lezárni és visszamenni euróba annak érdekében, hogy nagyobb veszteséget ne könyveljenek el.”

„Ahogy nő a kereslet, úgy az árfolyam elkezd csökkenni.”

„Ezek mellett ott vannak a regionális hatások, valamint a két ünnep közötti utolsó kamatemelések hatása. Az egyhetes betéti kamat 20 bázispontos emelése is most jelenik meg, mint egy, a forintot erősítő tényező. Továbbá a kormány költségvetési megszorításokat illető bejelentéseinek is most jelentkezik a hatása. Ezek abba az irányba mutatnak, hogy itt fegyelmezettebb költségvetés lehet. Ezeknek lehet forinterősítő hatásuk”

 

– nyilatkozta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Bodnár Zoltán közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.

Forrás: Hírklikk