Bojkott

0

Kádár bevallottan egypárti rendszere nem tűrte a szabad választásokat. A nyolcvanas években lett is hatalmas ribillió, amikor a Hazafias Népfront rendszerhű jelöltjeivel szemben megpróbált elindulni néhány bátor, független képviselő. A diktatúra gyengítésére ez volt a helyes magatartás.

Orbán takargatja rendszerének önkényuralmi jellegét. Leplezni próbálja a hatalom kizárólagos gyakorlására irányuló törekvését. Ezért legalább részben fenntartja a demokrácia látszatát. Minden olyan, mintha…, de valójában mégsem. A demokratikus ellenzéknek úgy kell feltenni a kérdést, hogy mi módon leplezhető le, majd buktatható meg Orbán önkénye.

A parlament előtt van a Fidesz új választójogi törvénye. A választási törvény elsődleges célja nagyon világos, biztosítania kell a tagolt népakarat demokratikus kifejezését a népképviseletben. Ugyanakkor elfogadjuk az is, hogy van egy másodlagos cél is, miszerint a törvényi szabályozásnak segítenie kell, hogy a választásokat követően stabil kormányzás valósulhasson meg. Ezért aztán bár én is preferálom a teljesen arányos, tiszta listás választási rendszert, elfogadom, hogy szükség lehet a stabil többség létrejöttét segítő szabályozási elemekre, köztük elsősorban az egyéni képviselői rendszerre.

A rendszerváltozás óta egyetlen alkalommal sem volt előrehozott választás. Ez azt mutatja, hogy a választásokon létrejött többség elég stabilnak bizonyult ahhoz, hogy ha kellett, akkor kompromisszumokkal, de négy éven keresztül fenn tudta tartani a kormányzóképességet. Amikor tehát Orbánék most változtatni kívánják a választójogi szabályozást, semmi ok nincs arra, hogy az arányosság rovására a többség hatalmát kívánják tovább növelni arra hivatkozva, hogy ez szükséges a jövőbeni kormányzati stabilitáshoz.

A Bajnai Gordon alapította Haza és Haladás Alapítvány kitűnő elemzést készített és publikált a benyújtott törvénytervezetről. A Szigetvári, Tordai és Vető által készített tanulmány végső következtetése, hogy „ez így egy nem demokratikus választási rendszer”. Miért írják ezt? Azért, mert az elvégzett modellezés és számítások azt bizonyítják, hogy a demokratikus ellenzék egyszerű többséggel nem tudja leváltani Orbán rendszerét. Nem elég, ha többen akarják Orbán távozását, mint maradását, az is kell, hogy legalább 7-9 % százalékkal legyenek többen a leváltó oldalon. Ha nekünk 51%-unk van, az nem elég. 52 se, sőt 53 se.

Beszéljünk világosan: Orbán olyan törvényt akar, amely akkor is biztosítja kormányzása folytathatóságát, ha már kisebbségben lesz. Kisebbségben is magának követeli a többség jogát.

Tegnap az MSZP és az LMP képviselői elhagyták az Alkotmányügyi Bizottságot, mert a kormánytöbbség nem tudott vagy nem akart érdemben reagálni ellenzéki felvetésekre. Az LMP frakcióvezetője már vissza sem fog térni a bizottsági vitába. Az MSZP, ha jól értem, még nem döntött. A helyzet kísértetiesen hasonlít az új Alkotmány előkészítéséhez és a törvényhozáson való egypárti átpréseléséhez.

Akkor, nagyon helyesen bojkottáltuk az egész folyamatot, hogy ország világ lássa, itt színjátékról van szó. Most sem látom okát annak, hogy statisztáljunk. Lehet leveleket írni külföldre és kell is, lehet kemény hozzászólásokban ostorozni a Fideszt, de ha ott vagyunk a Parlamentben, akkor azt a látszatot keltjük, hogy itt minden a szokásos rend szerint zajlik. Pedig egy frászt! Világos, egyértelmű gesztusokra van szükség, határozott, cselekvő „nem”-re, az pedig nem lehet más, mint a törvény vitájának bojkottja.

Persze tudom, ismerem a szokásos érvet, mi szerint választóink azt várják el tőlünk, hogy dolgozzunk, ez pedig a mi esetünkben azt jelenti, hogy a Parlament üléstermében mondjuk el véleményünket. Ami elsődleges dolgunk nem ez. Nem ez, mert ez már nem demokrácia. A mi dolgunk, hogy küzdjünk az önkény ellen. Ehhez pedig most nem beszélni, hanem cselekedni kell. A cselekvés most a bojkott.

Aki meg a Parlamentben hiábavalóan vitatkozva azt a látszatot kelti, hogy normális, szokásos üzemmenet van, az akarva-akaratlanul segít törvényesíteni Orbán önkényét.

Kádár világában szét kellett törni a szabadnak hazudott választások mítoszát. Ezt tették az akkori ellenzékiek. Orbán világában meg szét kell törni az önkény demokratikus mázát. Ezt teszi a bojkott. Leleplezi Orbán hazugságát, a rendszer hazugságát, megmutatja az önkény valóságát.

Ezért kell Orbán ellenzékének az önkény választási törvényét bojkottálni a Parlamentben.

(Ui.: Hogy mit kell tenni, ha mégis elfogadják ezt a törvényt és ez alapján írják ki a következő választásokat, azt majd később kell megbeszélnünk. De semmit sem szabad egyelőre kizárni.)
Gyurcsány Ferenc