Botrány a parlamentben: Polt Pétert megkérdezték, hogy nem akar-e lemondani

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője írásbeli kérdést nyújtott be a parlamentben, amelyben megkérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy nem akar-e távozni tisztségéből.

A képviselőnő július közepén nyújtotta be kérdésétNem gondolja, hogy ideje lenne változtatni vagy távozni? címmel.

Vadai Ágnes arra hivatkozott, hogy 2020 óta több uniós jogállamisági jelentésben azt írták: probléma van a korrupcióval Magyarországon, és e problémákat mind a mai napig nem sikerült orvosolni.

 

Vadai Ágnes a DK alelnöke és parlamenti képviselője.

Vadai Ágnes többek között felsorolta, hogy az legutóbbi, idei jelentés szerint

  • „A bírói függetlenség megítélése továbbra is átlagos a lakosság körében, míg a vállalatok körében alacsony”;
  • „A közszférában tapasztalható korrupcióról a szakértők és a vállalatvezetők úgy vélekednek, hogy továbbra is magas a szintje”;
  • „Hiányolják a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, vádemeléseket és jogerős ítéleteket”;
  • „És ugyancsak komoly hiányosságokat észleltek a politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatban.”

Ezután a képviselőnő arra hivatkozott, hogy számos állami szerv – köztük a Legfőbb Ügyészség is – 2020-ban közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy mennyire elkötelezettek a korrupció elleni fellépésben, és hogy milyen sikereket értek el az utóbbi években. Vadai Ágnes mindezt összevetve arról kérdezte meg Polt Pétert, hogy

  • Nem lát-e „aproximatíve feloldhatatlan érdemi diszkrepanciát” a magyar állásfoglalás és az unió jelentések tartalma közt?
  • Miért értékelik a különböző forrásokra hivatkozó jogállamisági jelentések negatívan a magyarországi helyzetet?
  • Milyen intézkedéseket akar tenni a felsorolt problémák kezelése érdekében, és milyen intézkedéseket tett az utóbbi években az uniós jogállamisági jelentésekre reagálva?
  • „Továbbra is helyesnek, törvényesnek, szakszerűnek és megalapozottnak tartja-e az ügyészségnek a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos jellemző eljárását” és azt, hogy sorozatosan utasítják el a feljelentéseket korrupciós ügyekben?

Polt Péter ezt a választ adta

A legfőbb ügyész írásbeli válasza hétfőn jelent meg a parlament honlapján. Polt Péter ebben az Európai Bizottság által kiadott jogállamisági jelentésekről azt írta:

Sajnálatos módon ezen megállapítások – meglátásom szerint – nem tükrözik valósághűen az ügyészség korrupcióellenes küzdelmét.

Hozzátette, hogy évek óta együttműködnek a jelentések elkészítésében az Európai Bizottsággal, de az ő objektív adataik helyett a bizottság „visszatérően hivatkozik nem objektív, percepciós felmérések adataira”.

Az Európai Bizottság által magas szintű korrupcióként megnevezett jelenség nem egzakt fogalom, a jelenség pontos körülírásával az Európai Bizottság mindmáig adós maradt

– írta válaszában Polt Péter.

Hozzátette azt is, hogy a 2022-es év vonatkozásában a magyar Legfőbb Ügyészség nyolc olyan új büntetőeljárásról számolt be, amelyek magas szintű korrupciós ügyeknek minősülhetnek.

Megkérdezték a bizottságot, hogy ők is annak minősítik-e ezeket, erre azonban nem érkezett válasz. Ahogy arra sem, hogy 2021. évi jelentésben „milyen módszertan, mennyiségi és/vagy minőségi mutatók” alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a magas szintű korrupciós ügyek elsikkadnak Magyarországon.

Az ügyészség eddigi gyakorlatán […] nem kívánok változtatni

– szögezte le Polt Péter az írásbeli válaszban, majd arra kérte a képviselőnőt, hogy ha kíváncsi a gyakorlati intézkedésekre, olvassa át az Országgyűlésben benyújtott éves beszámolóját.

Írásbeli válasza végén a legfőbb ügyész azt írta: egy korábbi közlésükben már statisztikailag megcáfolták azt az állítást is, miszerint „az ügyészség sorozatban utasítja el” a korrupciós ügyekben tett feljelentéseket és megszünteti a nyomozásokat. „Hálás lennék, ha képviselő úrnő a jövőben kérdései megfogalmazásakor figyelemmel lenne az ügyészség korábbi adatszolgáltatásaira” – zárta válaszát Polt Péter.