Breaking: Vlagyimir Putyin részleges katonai mozgósítást rendelt el

Részleges katonai mozgósítást rendelt el Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én, szerda reggel.
Az orosz elnök beszédében úgy fogalmazott:
A Nyugat már 2014-ben ágyútöltelékké tette az ukrán népet akkor, amikor elcsatolták a Krím félszigetet.

Vlagyimir Putyin elnök először szólt az orosz néphez azóta, hogy február 24-én különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el Ukrajna ellen.

Mint fogalmazott, a fő cél, vagyis a donbászi régió lakosságának felszabadítása, nem változik. Hozzátette, az Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló területein élők nem akarnak „neonácik igája alá kerülni”. Az ország ezen részein tervezett úgynevezett népszavazásokkal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy „támogatjuk ezeket az embereket”.

Az orosz elnök szerint a nyugati országok minden függetlenséget és fejlődést megpróbálnak blokkolni, mindezt azért, hogy akaratukat brutálisan rákényszerítsék másokra.

A Nyugat célja továbbra is a gyengítés és a pusztítás, ezt nyíltan kimondják. […] A Nyugat agresszív oroszellenes politikájában átlépett minden határt

– mondta beszédében Vlagyimir Putyin, hozzátéve, hogy szerinte a Nyugat célja Oroszország meggyengítése, megosztása és elpusztítása.

Nukleáris fegyvereket is bevethet

Az orosz elnök a részleges mozgósítást már a mai, azaz a szeptember 21-ei nappal elrendelte. Putyin kiemelte: csak azokat sorozzák be, akik tartalékosok, tehát akik katonai gyakorlattal rendelkeznek. Az orosz elnök aláírta az erről szóló rendeletet. A TASZSZ orosz állami hírügynökség arról ír: a rendelet értelmében az orosz kormány dönt arról, hogy kik azok, akiknek joguk van halasztást kapni a mozgósítási célú sorozás alól.

Hangsúlyozom, hogy a mozgósítás keretében behívott orosz állampolgárok a szerződés alapján szolgálatot teljesítők minden előnyét megkapják. A népünket mindenáron megvédjük. Minden csapásra válaszolni fogunk, erre azoknak is felhívom a figyelmét, akik atomcsapással fenyegetőznek

– fogalmazott az orosz elnök. Vlagyimir Putyin beszédét úgy zárta:

„nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek.”

Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség közölte, Szergej Sojgu védelmi miniszter is beszédét mondott.

A jelentés szerint Shoigu kifejtette, hogy „a mozgósításra azért van szükség, hogy ellenőrizni lehessen az ezer kilométeres kontaktvonalat, valamint a felszabadított területeket”.

Az orosz védelmi miniszter  megerősítette , hogy a részleges mozgósítás csak a katonai tapasztalattal rendelkező emberekre vonatkozik. „Ez mintegy 300 ezer tartalékost jelent” – tette hozzá. Sojgu megjegyezte, hogy Oroszország „nemcsak Ukrajna, hanem a kollektív Nyugat ellen harcol”.

Oroszországnak hivatalosan kétmillió tartalékosa van, ám azt, hogy valójában mennyi tartalékos van az országban, ezt nem tudjuk pontosan. Őket nyilvánvalóan valamiféle beosztás, rend szerint fogják hívni, például életkor, katonai tapasztalat vagy fizikai állapot fényében

– értékelte az Index kérdésére az orosz elnök beszédében elhangzottakat Rácz András biztonságpolitikai elemző. Erről bővebben itt olvashat.

Reagál a világ

„Oroszország mozgósítása kiszámítható lépés volt, amely rendkívül népszerűtlennek fog bizonyulni a lakosság körében” – mondta Mihail Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó. Hozzátette, hogy a lépést támasztja alá, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad. Podoljak szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja a Nyugatra hárítani a felelősséget a „provokálatlan háború” kirobbantásáért és Oroszország romló gazdasági helyzetéért, írja Sky News.

Gillian Keegan, brit külügyminiszter reagált először, hogy a nyilatkozat a február végén kezdődött ukrajnai háború „aggasztó eszkalációja”. Hozzátette, hogy a fenyegetéseket „komolyan kell venni”, mivel Ukrajna kezd előrenyomulni, és visszavenni a korábban Oroszország által birtokolt területeket. Keegan a Sky Newsnak elmondta, hogy mit üzen az ukránoknak:

Ott vagyunk, mellettetek vagyunk – segítünk, amennyire csak tudunk.

A Guardian moszkvai tudósítója, Andrew Roth a lapnak jelentette: az orosz katonák szerződését a részleges mozgósítás részeként határozatlan időre meghosszabbítják.

Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövete is reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök ma reggeli bejelentésére. Bridget Brink elmondta:

A látszatnépszavazás és a mozgósítás a gyengeség, az orosz kudarc jele. Az Egyesült Államok soha nem fogja elismerni Oroszország igényét az állítólagosan elcsatolt ukrán területekre, és továbbra is Ukrajna mellett fogunk állni, ameddig csak szükséges

– fogalmazott az ukrajnai nagykövet.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője most tweetelt egy képet arról a videókonferenciáról, amelyet elmondása szerint az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának tagjaival tartott. Jermak azt írja:

Oroszország több mint hat hónapig tartó, teljes körű háborút folytatott Ukrajna ellen, de nem tudta elérni a célját. Ez az ukrán nemzet bátorságának és nemzetközi partnereink segítségének köszönhetően történt.

 

Robert Habeck német alkancellár „újabb eszkalációnak” és „rossz lépésnek” nevezte a Vlagyimir Putyin által elrendelt részleges mozgósítást.

A német kormány kiértékeli a lépést, utána megvitatjuk, hogyan reagáljunk erre

– idézi Robert Habecket a TASZSZ.

Ben Wallace, brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin ma reggeli lépései annak beismerését jelentik, hogy ukrajnai terve kudarcot vall. Nyilatkozatában hozzáteszi: Putyin és védelmi minisztere saját állampolgáraik tízezreit küldte a halálba, rosszul felszerelve és rosszul vezetve.

Semmilyen propaganda nem tudja elrejteni azt a tényt, hogy Ukrajna megnyeri ezt a háborút, a nemzetközi közösség egységes, az oroszok pedig globális páriává válnak

– fogalmazott.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint a részleges mozgósítás „kísérlet az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború további eszkalálására”. Szerinte ez újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország az egyedüli agresszor.

A saját érdekünkben továbbra is segítenünk kell Ukrajnának

– fűzte hozzá.

Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Oroszország mozgósítási parancsa és a látszat-népszavazások megrendezésére irányuló törekvése arra utal, hogy a Kremlben pánik uralkodik.

Putyin atomfegyverekről szóló retorikáját már sokszor hallottunk, és hidegen hagy minket

– tette hozzá Rutte.

A kínai külügyminisztérium sürgette az ukrajnai konfliktusban érintett valamennyi felet, hogy folytassanak párbeszédet és konzultációt, és találjanak megoldást mindkét fél biztonsági aggályainak kezelésére, Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb nukleáris fenyegetései után.

Elmaradt a beszéd

A sajtó már szeptember 20-án, tegnap világszerte az orosz elnök beszédére várt, amely eredetileg moszkvai idő szerint kedd este 8 órakor kezdődött volna.

Az oroszok először közölték, hogy a beszédet „késleltetik”, majd este 9 óra után a közösségi médiában arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz Russia Today propagandaoldalon és más orosz sajtótermékeknél is eltűnt a beszámoló arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök kedd este beszédet mond.

Ezután a nagyobb nemzetközi oldalakon is azt írták, hogy várhatóan elmarad a beszéd, és a televíziók lekapcsolták az élő online közvetítéseket.

Az ukrán TSN azt írta, hogy a mostani forgatókönyv nagyon hasonlít arra, ahogyan a háború kezdete előtt fellépett az orosz kormányzat.

Az orosz elnök akkor is az állami törvényhozás döntése után ismerte el Ukrajnától független entitásként a Donbaszi Népköztársaságokat, és utána néhány nappal indították meg a

„különleges hadműveletet”.