“Vedd a hazait”
– mondta pár hete Nagy István agrárminiszter.
A statisztikai hivatal (KSH) legutóbbi hivatalos adatai szerint Magyarországon 2,2 százalékos az infláció, ami papíron jól hangzik.
Nem mondjuk, hogy nem igazak a hivatal számításai, csak éppen mást mond a mindennapi tapasztalatunk.
Leginkább az elszabadult élelmiszerárakra csodálkozunk rá, azon belül is a piacokon és a zöldségesstandokon akad fenn a szemünk.
Jelenleg 500 forint egy kiló alma, 1600 forint egy kiló cseresznye, és ugyanannyi a zöldbab. De gyakorlatilag minden drága, egy alig teszünk be valamit a kosárba, és máris ugranak az ezer forintok, még egy visszafogottabb hétvégi zöldség- és gyümölcsbeszerzés is megrogyasztja a családi költségvetést.
Ha éppen olyan kedvünk van, keresetlen szavakkal szidjuk a termelőket, a kereskedőket, az uniót, a kormányt és a statisztikai hivatalt, miközben a régi szép időket és árakat emlegetjük.
A magyarázat bonyolult, de annyira mégsem az
„Minden csak nézőpont kérdése. A termelő például azt látja, hogy évről-évre emelkednek a költségei és egyre kevesebb jövedelem marad nála” – mondta lapunknak a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.
„Hat évvel ezelőtt például 500 forint volt az egy órára kifizetett élőmunka, most ennek körülbelül háromszorosa. Márpedig vannak olyan termékek, mint például a cseresznye, amelyeknek az éves ráfordításának a közel 40 százalékát a munkabér teszi ki: metszés, szedési költségek ”
– magyarázta Ledó Ferenc.
Emellett jelentősen megdrágultak a növényvédő szerek, a műtrágyák, üzemanyag és gyakorlatilag minden más is…
Tovább olvasom a nyugat.hu weboldalon.