CNN: Egyre gyorsabb ütemben fertőznek a brit és dél-afrikai mutálódott vírustörzsek szerte Európában

A Nagy-Britanniában felfedezett B.1.1.7 koronavírus-variáns szupergyors terjedése miatt hétfőn, január 4-én  február 15-ig ismét a legszigorúbb kijárási tilalmat rendelték el az Egyesült Királyságban és Skóciában, kedden pedig bezártak az iskolák is.

Az Országos Statisztikai Hivatal jelentése szerint Angliában a január 2-val végződő héten 1,1 millió fertőzött volt, ami azt jelenti, hogy Anglia minden ötvenedik lakosa elkapta a vírust.

Az Egyesült Királyságban az új esetek száma a járvány kezdete óta most először haladta meg a 60 000-t.

Eközben a Dél-afrikai Köztársaságban a SARS-CoV-2 másik, a jelenlegi domináns vírustörzsnél szintén gyorsabban terjedő variánsát vizsgálják a kutatók – adta hírül a CNN .

Mindkét új vírustörzs esetén fel kell tárniuk, hogy a kórokozók mennyiben mutálódtak, mi áll a gyorsabb terjedés hátterében, és hatásosak lehetnek-e velük szemben a vakcinák.

Az Egyesült Királyságban decemberben felbukkant B.1.1.7 miatt Boris Johnson brit miniszterelnök azt is bejelentette, a vakcinagyártók ajánlásával szemben három hét helyett tizenkét hetes csúszással adják be a Pfizer/BioNTech vakcinájának második dózisát azoknak, akik már megkapták az elsőt – azért, hogy minél többen minél gyorsabban megkaphassák az első védőoltást.

Pfizer szerint viszont 21 napon belül mindenkinek meg kellene kapnia a második dózist is, mivel nincsenek adatok arról, hogy az első dózis hatása 21 nap elteltével is fennmarad majd. A britek mindenesetre kénytelenek valahogy időt nyerni, amíg a gyártók elegendő vakcinát szállítanak le, és a kutatók alaposan feltárják a brit és a dél-afrikai variáns jellemzőit.

 

A B.1.351 vírusvariáns

Ahogy korábban írtuk, a vírusok gyakran mutálódnak: a járvány kezdete óta a kutatók több ezer mutációt jegyeztek már fel, ezek azonban kevés alkalommal járnak a kórokozó érdemi változásával.

Amelyek viszont képesek gyorsabban terjedni, azok kiszorítják a többit – ilyen például a jelenleg meghatározó vírusvariáns, a D614G-mutáció. Ez természetes szelekció, evolúció – nyilatkozta Bettie Steinberg virológus, az amerikai egészségügyi hálózat, a Northwell Health Feinstein Intézetének rektorhelyettese a Wall Street Journalnak.

Ez történhet most a B.1.1.7 és a dél-afrikai, B.1.351 vagy 501.V2. betű- és számkombinációval jelölt koronavírusvariánssal is.

A decemberben az Egyesült Királyságban azonosított B.1.1.7 már megjelent Kínában, Japánban, Kazahsztánban, Ukrajnában, Montenegróban, Németországban, Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Finnországban, Franciaországban, Ausztriában, Csehországban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Szlovákiában is, és az adatok alapján az eddigieknél jelentősen gyorsabban terjed:

 

a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének kutatói által készített, egyelőre nem peer-reviewed modell úgy becsülte, hogy az előző variánsoknál 56 százalékkal fertőzőbb. Kutatók szerint a brit és a dél-afrikai variánsoknál is kimutatható olyan tüskefehérje-mutáció, amely lehetővé teszi, hogy a tüskefehérje szorosabban kötődjön a sejtmembránhoz, így a vírus hatékonyabban megtapad, ami a kórokozó fertőzőképességének fokozódásával jár.

 

A járványügyi adatok alapján a kutatók már azt is kimutatták, hogy a B.1.1.7 nagyobb mennyiségben jelenik meg a fertőzöttek szervezetében, ez pedig szintén nagyobb fokú fertőzőképességet jelent.

A dél-afrikai variánsnál az első esetek még októberre nyúlnak vissza, és eddig Ausztriában, Norvégiában és Japánban bukkantak a B.1.351-t hordozó fertőzöttekre.

Az Egyesült Királyságban is találtak két ilyen beteget: ők korábban kapcsolatba kerültek olyanokkal, akik nemrég jártak a Dél-afrikai Köztársaságban. Emiatt az Egyesült Királyság korlátozta a kiutazást az országba, és Matt Hancock egészségügyi miniszter néhány napja arról beszélt, hogy a brithez képest sokkal aggasztóbb a dél-afrikai vírustörzs megjelenése.

 

Aggasztóbb a dél-afrikai mutáció?

A legjelentősebb különbség a brit és a dél-afrikai vírusvariáns között, hogy míg az előbbi ellen  jelenlegi tudásunk alapján hatásosak az eddig kifejlesztett vakcinák, a B.1.351 esetén ez másképp lehet – Hancock legalábbis ezzel indokolta aggodalmát.

A dél-afrikai vírustörzs több mint 20 jelentős változást mutat a SARS-CoV-2 domináns törzséhez képest, és legaggasztóbb, E484K-val jelölt mutációja a tüskefehérjét érinti. Francois Balloux, a University College London professzora szerint ez a mutáció csökkenti az antitestek felismerésének képességét, és így segíti a vírust, hogy kikerülje a korábbi fertőzés vagy vakcina által kialakított immunvédelmet.

A kutatóknak egyelőre nem volt elég idejük megvizsgálni, hogy a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinái hogyan viselkednek az új variánsok esetén. Richard Lessels, a dél-afrikai Durban KwaZulu-Natal Egyetemének fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője a BBC-nek azt mondta, a mutációk kérdéseket vetnek fel a vakcina hatékonyságával kapcsolatban, fontos azonban megjegyezni, hogy a védőoltások széles körű immunválaszt idéznek elő, és a tüskefehérje számos régióját megcélozzák.

Korábban a Pfizer és a Moderna a koronavírus számos verzióján letesztelte vakcináit, és a gyártók szerint az oltóanyag mindegyik vírustörzs ellen hatékonynak bizonyult. Mindenesetre a cégek már decemberben bejelentették: vizsgálják, hogy a beoltottak által termelt antitestek legyőzik-e a brit és a dél-afrikai variánsokat.

Szakértők szerint a vakcinák mindenesetre még a legrosszabb esetben is néhány héten vagy hónapon belül újratervezhetők.

 

Veszélyesebbek-e az új vírusvariánsok?

Az előzetes adatok azt mutatják, hogy sem a brit, sem a dél-afrikai variáns nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint a koronavírus eddigi, domináns törzse. Ennek ellenére a fertőzőképesség növekedése az esetszámok és a halálozási adatok megugrását, és így a kórházak és egészségügyi rendszerek további leterheltségét jelenti. Az Atlantic december 31-i cikke egyenesen azt állítja, hogy a mutálódott vírus nem más, mint ketyegő időzített bomba, és hogy egy gyorsabban terjedő vírusvariáns sokkal veszélyesebb, mint az, ami lassabban terjed, de esetleg súlyosabb betegséget okoz. A cikk idézi Adam Kucharski, a londoni orvosi egyetem, az LSHTM professzorának számításait: ezek szerint egy 1,1-es alap szaporodási rátájú vírus esetében, ami 0,8 százalékos eséllyel okoz halálos megbetegedést, 10 000 aktív fertőzött esetén egy hónap alatt 193 halálos áldozatra lehet számítani. Ha viszont a vírus fertőzőképessége 50 százalékkal megnő, az egy hónap alatt bekövetkező halálozások száma 978-ra ugrik.

A brit kormány ennek igyekszik elejét venni az újabb lezárásokkal, bár a vírusvariáns annyival fertőzőképesebb az eddigieknél, hogy az Egyesült Királyságban november elején bevezetett korlátozások ellenére robbant be Délkelet-Angliában, miközben az ország más részeiben folyamatosan csökkentek a fertőzésszámok. A kutatók szerint ehhez képest Dél-Afrikában az esetszámok növekedéséhez nagyban hozzátesz az emberi viselkedés. December végén az ünnepek alatt ugyanis dél-afrikaiak milliói utazgattak, lazítottak éttermekben, bárokban vagy a tengerparton bármiféle korlátozás nélkül.

Emiatt a fertőző betegségekkel foglalkozó szakértők és közegészségügyi vezetők is amellett érvelnek, hogy továbbra is érdemes betartani a maszkviselés, a fizikai távolságtartás és a kézmosás szabályait, ha lehet, akkor pedig kerüljük mások társaságát, különösen a nehezen szellőztethető, zárt terekben. Ez különösen fontossá válhat, ha a tudományos vizsgálatok minden kétséget kizáróan bizonyítják azt, amire már eddig is számos jel utal: az új variánsok sokkal fertőzőbbnek tűnnek az eddigieknél.