Czeglédy Csaba: Budai Gyula, a Fidesz egyik legtehetségtelenebb tagja: A hazudós!

Budai Gyula, a Fidesz egyik legtehetségtelenebb tagja, akinek politikai tevékenysége az ellenzéki szereplők mocskolásában merül ki, elvesztette az eddigi legnagyobb pert velem szemben: most már a Kúriától van papírja arról, hogy háromszor is hazudott rólam, egyik esetben pont a Parlamentben.

 

A Kúria friss ítéletében megállapította, hogy Budai Gyula alperes azzal,

 

“hogy a 2018. április 4-én tartott sajtótájékoztatóján valótlanul állította, hogy dr. Czeglédy Csaba 50 millió forintot adott Kész Zoltán kampányára 1️⃣,
illetve dr. Czeglédy Csaba érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt. által foglalkoztatott diákok munkájukkal segítették Kész Zoltán kampányát2️⃣,
valamint 2017. október 9-én a parlamenti felszólalásában annak valótlan állításával, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el, mert Czeglédy Csaba megzsarolta a Szeviép-károsultakat képviselő ügyvédet, és felajánlotta, hogy több tízmillió forintot fog kapni, ha nem támadja Botka Lászlót 3️⃣,
megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogomat,
Budai Gyula alperest a további jogsértéstől eltiltotta,
és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg nekem 200.000 (kettőszázezer) forintot,
valamint ugyanezen határidőben az MTI útján OS közlemény formájában tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését.”

 

Én már most mindent megteszek, hogy minél több fideszes politikus bíróság előtt felelősségre legyen vonva.
Tettek, nem szavak.

 

Az ítélet fontosabb részei:

 

[24] Az Alkotmánybíróság 3240/2019. (X.17.) határozatának indokolása is rögzíti, hogy a választási kampány szabad folyását védő gyakorlat nem jelenti azt, hogy a jelöltek bármilyen valótlan információt, állítást terjeszthetnek egymásról, vagy az igazságot elferdítő állításokkal, féligazságokkal a választókat szabad megtéveszthetik [Indokolás 33. bekezdés]. A két kijelentés nem a felperes politikai nézeteire, alkalmasságára vonatkozott, hanem arra, hogy miközben a felperessel szemben a költségvetés terhére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás folyik, a felperes korábban jelentős összeget adott a veszprémi képviselőjelölt kampányára, illetve a hozzá köthető vállalkozáson keresztül diákmunkásokat biztosított politikai kampány folytatásához.

 

[25] A Kúria megítélése szerint a sajtótájékoztatón elhangzott két valótlan és sértő kijelentés tárgyi súlyánál fogva is alkalmas a felperes jóhírnevének megsértésére, az alperes ezek megtételénél nem tanúsította a tőle elvárható gondosságot. Még választási kampány esetében sem támogatható az a gyakorlat, hogy ellenőrizetlen sajtóértesülésekre, meg nem nevezett tanúkra hivatkozással tényként közöljenek valótlan állításokat. Figyelembe kellett venni azt is, hogy az adott esetben a felperes számára nem volt biztosított a konkrét reagálás lehetősége, mert előzetes letartóztatásban volt.

 

[26] Az alperes 2017. október 9-ei parlamenti felszólalása tekintetében a Kúria ugyancsak nem értett egyet a másodfokú bíróság álláspontjával. Az alperes ekkor tényként állította, hogy az ügyészség vesztegetés miatt nyomozást rendelt el arra tekintettel, hogy a Szeviép-károsultakat képviselő ügyvédet a felperes megzsarolta és azt ajánlotta fel neki, hogy több tízmillió forintot fog kapni, ha Botka Lászlót nem támadja tovább. A szóban forgó időszakban még nem volt választási kampány, így az arra vonatkozó speciális mérlegelési szempontok nem érvényesülnek. Kétségtelen, hogy a parlament a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítás kitüntetett terepe és az alperes felszólalása közügyben történt. Nem lehet ugyanakkor eltekinteni attól, hogy az alperes jogász végzettségű személy, aki korábban ügyészként is tevékenykedett. Ehhez képest az elvárhatóság mércéje az ő esetében magasabb, hiszen pontosan tisztában kellett lennie azzal, hogy a feljelentés kiegészítésének elrendelése és a nyomozás elrendelése között jelentős különbség van. A Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróság azon álláspontjával, hogy a valós tény (feljelentés kiegészítésének elrendelése), valamint az állított tény (nyomozás elrendelése) között csupán a felperes megítélése szempontjából lényegtelen különbség lenne. Az előbbi azt jelenti, hogy az ügyészség vizsgálódik abban a körben, hogy egyáltalán szükséges-e az érdemi vizsgálat elrendelése, míg az utóbbi esetében a befogadók számára az „üzenet” az, hogy a feljelentés komoly, érdemi vizsgálatára van szükség, bűncselekmény megalapozott gyanúja merülhetett fel. A Kúria ezért ebben a tekintetben is megalapozottnak találta a felperes felülvizsgálati kérelmét.