Döbbenetes dolgot közölt a KSH – a baj csak az, hogy hazugság!

0

Véget ért a bérrobbanás Magyarországon, az idei év elején már nem nőttek 10% felett a keresetek, írja a Portfolio a KSH adataira hivatkozva.

Az évek óta nem látott magasságban tartózkodó infláció miatt pedig alacsonyabb lett a keresetek reálértékének növekedése is a tavalyihoz képest. A következő hónapok gyenge kereseti adatokról és növekvő munkanélküliségről tanúskodhatnak majd a koronavírus-járvány miatt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 377 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 387 300 forint volt februárban, derült ki a KSH adataiból. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 259 400 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 9,1, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztói árak 4% feletti emelkedése – 7 éve nem nőttek olyan gyorsan az árak, mint az idei év elején – azonban a keresetek bővülésélnek felét elvitte, így nemzetgazdasági szinten 4,5%-kal nőttek a reálkeresetek februárban.

A vállalati szektorban a bruttó kereset 391 ezer forint volt, míg a nettó 260 ezer, a költségvetési szférában pedig 348 ezres bruttóhoz 231 ezres nettó társult.

Az év elején támogatta a béremelkedést a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése, azonban márciustól már a koronavírus-járvány hatásai lesznek meghatározóak.

A foglalkoztatottság évek óta tartó növekedése az idei év elején megtört, amely összefügg azzal, hogy a világgazdaság lassuláson ment keresztül már az év első hónapjaiban is.

Az alkalmazásban állók száma 0,3%-kal, 3 millió 68 ezer főre csökkent februárban az előző év azonos időszakához képest (a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél).

Az év első két hónapjában még nem igazán láthattuk a koronavírus negatív hatásait, de a foglalkoztatás csökkenése kismértékű már a járvány hatásainak első jeleit mutatja (akkor még Kínán és a beszállítói láncokon keresztül). A következő hónapok adataiban mind a foglalkoztatás, mind a keresetek csökkenésében tetten érhető lesz Magyarországon is a járvány hatása.

A munkaerőfelmérés és a foglalkoztatási szolgálat adminisztratív adatai alapján láthattuk, hogy a munkanélküliek száma több tízezerrel nőtt már márciusban, és a vállalatok egy része jelentősen csökkentette a dolgozók kereseteit is. A következő időszakban pedig a járvánnyal összefüggésben tízezrek veszítik meg el az állásukat, miközben a bérek csökkentése is folytatódni fog.

Az év első két hónapjában átlagosan:

– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 376 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 386 300 forint volt.

– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 250 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 258 200 forintot ért el.

– A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

– A bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció gazdasági ágban volt a legmagasabb (664 800 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (253 400 forint).

– A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 410 500, a nők esetében 342 600 forintot ért el, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 9,4%-os növekedést jelent egy év alatt.

– A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 280 000, a 25–54 évesek esetében 391 700, az 54 év felettieknél pedig 362 400 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 5,3, 9,3, illetve 7,8% volt az előző év azonos időszakához képest.

– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 357 500 forintra becsülhető, 10%-kal nőtt az utóbbi egy évben.