Dr. Dávid Ferenc: Durván fog még emelkedni az infláció

2022. október 11-én teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak alakulására vonatkozó legfrissebb és legfontosabb adatokat. Rossz szájízzel, de nem meglepetésként konstatálhatjuk majd, hogy 2022. szeptemberében a fogyasztói árak vélhetően már 18-20 százalék körüli mértékkel fogják meghaladni az egy évvel korábbi értéket.  

Rövid visszatekintés: 2022. januárban 7,9 %, februárban 8,3 %, márciusban 8,5 %, áprilisban 9,5 % és májusban már 10,7% volt a pénzromlás üteme a KSH szerint. Az első – lélektanilag is fontos – fordulóponthoz májusban érkeztünk, hiszen ekkor vált év/év viszonylatban két számjegyűvé az infláció, és ezzel új minősítést nyert a kedvezőtlen folyamat. Szeptemberben újabb szomorú mérföldkőhöz közelíthetünk, hiszen ekkor már várhatóan 18-20 százalék körüli pénzromlást regisztrálhatunk. Ez az ütem túlzás nélkül nevezhető drámainak és az infláció sebessége bőven megérdemli a „vágtató” minősítést. A szeptemberi nagy megugrás vélhetően a rezsiemelés és az aszály miatt következik be.

A Magyar Nemzeti Bank szeptember végi előjelzése szerint az éves átlagos infláció a következőképpen alakulhat.

  • A 2022. évre 13,5-14,5 százalékot (júniusban ez még 11,0 -12,6 % volt),
  • a 2023. évre 11,5-14,0 százalékot (júniusban ez még 6,8-9,2 százalék volt),
  • a 2024. évre     2,5-4,0 százalékot (júniusban ez még 2,5-3,5 százalék volt)

prognosztizálnak.

Ahogy telik-múlik az idő, úgy emelkedik az előre jelzett érték. A jegybank legfrissebb jövendölése a 19-22 százalékos sávba várja az infláció tetőpontját, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Az MNB pillanatnyi tudása szerint ez a csúcs az idei év végére, a jövő év elejére várható, és reményeik szerint ezt követően igen lassan, de mérséklődik.  A Magyar Nemzeti Bank jelentősen rontotta mind az infláció, mind pedig a gazdasági növekedés alakulására vonatkozó előrejelzéseit. Míg júniusban a jövő évre vonatkozóan 2-3 százalékos növekedést jósoltak, most viszont már csak 0,5 – 1,5 százalékos emelkedést prognosztizálnak. Az MNB borúlátását a pénzügyminiszter megerősítette, hiszen Varga Mihály tárcája szerint az idei negyedik negyedévben a GDP már csökkenni fog éves alapon, és a magyar gazdaság egészen a jövő év negyedik negyedévéig recesszióban lesz.

Elértünk tehát abba a stádiumba, amikor a pénzromlás gyorsulása és mértéke már veszélyeztetheti a versenygazdaság stabilitását, és bizonytalansági érzést illetve aggodalmat kelthet az alacsony jövedelmű rétegek körében. Gondolok itt elsősorban a minimálbér körül kereső munkavállalók százezreire és az alacsony nyugdíjjal rendelkezők milliós seregére, de nagy veszélybe a kerülhet a mikro-és kis vállalkozók sokasága is.

Összefoglalva: az év utolsó negyedében a pénzromlás üteme gyorsulni fog, a kijelölt élelmi termékek vonatkozásában érvényesített „ársapkák” érdemben ezután sem fogják megfékezni az inflációt. A forint/euró árfolyam továbbra is 400 forint feletti, a jegybanki alapkamat szeptember 27-én elérte 13 százalékot, ami nyilvánvalóan befolyásolja a megtakarítási hajlandóságot és a hitelezési aktivitást, de nem elég ahhoz, hogy a hazai fizetőeszköz zuhanása megálljon és árfolyama stabilizálódjon. A 2022. szeptemberi 27-i leértékelés napját figyelem bevéve, egy év alatt a magyar forint az euró viszonylatában 13,66 százalékot, az amerikai dollár esetében 38,61 százalékot vesztett értékéből. Térdre imához?!

 

 

szerző. Dr. Dávid Ferenc, a DK parlamenti képviselője és
gazdasági árnyékminisztere.